Stratégiai vezetés

STRATÉGIAI VEZETÉS

 

A VÁLLALATI STRATÉGIA

- a vállalat adott helyzetéből a kitűzött célok eléréséhez vezető út kidolgozása

- a piaci szereplők jövőbeni akcióira való tudatos felkészülés, azok korábbi lépéseinek ismerete alapján

- egyszerre van jelen benne a külső környezethez való alkalmazkodás és az annak alakítására irányuló akciók

- a gazdasági bukás elkerülésének, a kockázat csökkentésének a legfontosabb eszköze

- a vállalkozás legfelső vezetése, a stratégiai vezetés készíti; szükségszerűen átfogja az egész vállalkozást, ezért valamennyi funkcionális egység közvetlenül részt vesz a kialakításában

- a korszerű vállalkozás folyamatosan megújítja stratégiáját

- a vállalatvezetés nem képes a folyamatok közvetlen, mindennapos, minden részletre kiterjedő ellenőrzésére  a cél: összehangolt, célorientált, állandó irányítás és felügyelet nélkül is működő szervezet létrehozása

típusai:

a) vállalkozói

- új lehetőségek keresése

- a hatalom és a felelősség egy kézben van

- nagy kockázatvállaló készség, a „nagy lépések politikája” jellemzi

- központi célja a növekedés

b) adaptív

- nincsenek világosan meghatározott célok

- reaktív megoldások, reagálások

- „kis lépések politikája”, gyakori visszacsatolással

- össze nem kapcsolódó döntések

c) tervezői

- nagy szerepe van az elemzőnek

- rendszerszemléletű elemzés készül, amely a versenyző alternatívák költséghaszon elemzését is tartalmazza

- a döntések összekapcsolódnak

fő eszközei:

- rugalmas vállalati struktúra

- megfelelő tartalékok

- több lábon állás (diverzifikált termelés)

 

 

A STRATÉGIA KIVITELEZÉSÉNEK FOLYAMATA (A STRATÉGIAI VEZETÉS FELADATAI)

 

Tartalma:

Irányítója:

1. Stratégiakészítés

 

Stratégiai vezetés

 

a) Pozícióelemzés (külső-belső)

Hol vagyunk?

 

 

b) Célkitűzés

Hová tartsunk?

 

c) Alternatívák kidolgozása

 

Hogyan jutunk oda?

 

d) Stratégiai akciók megtervezése

 

Feladat-lebontás

2. Megvalósítás

A stratégia gyakorlatba történő átültetése, végrehajtása

Operatív vezetés

3. Visszacsatolás és ellenőrzés

A végrehajtás figyelemmel kísérése, új stratégia megalapozása

Stratégiai vezetés,

Operatív vezetés

 

1. STRATÉGIAKÉSZÍTÉS

Szintjei:

- Vállalatvezetés - a stratégia elkészítése, stratégiai vezetés

- Stratégiai üzleti egységek - egymástól jól elkülöníthető vállalati területek, melyek elhatárolható piaccal és versenytárakkal, viszonylagos döntési szabadsággal rendelkeznek, s emiatt önmagukban is értékelhetők – a stratégiai tervezés alapegységei

- Funkcionális egységek - pl. marketingstratégia, innovációs stratégia, pénzügyi stratégia stb. – a stratégiai információk szolgáltatói

Menete (fázisai):

a) Stratégiai pozícióelemzés – a vállalkozás tulajdonságainak (belső tényezők) és a vállalkozás által csak közvetve befolyásolható piaci viszonyoknak (külső tényezők) a helyzetfelmérése

módszerei:

- SWOT analízis – az auditálás (felmérés) során meghatározott előnyös ill. hátrányos belső- és külső tényezők (erősségek, gyengeségek, fenyegetések és lehetőségek) táblázatba foglalása áttekinthető módon

- BCG-mátrix – a pozícióelemzést két kiemelt tényező vizsgálatára alapozza (belső tényező: a vállalkozás relatív piaci részesedése, külső tényező: a piac növekedési üteme) – a stratégiai üzleti egységeket relatív piaci részesedésük és a piac növekedési üteme szerint helyezi el a mátrixban, amely négy kategóriába sorolja őket: kérdőjelek, sztárok, fejőstehenek, és döglött kutyák

 

relatív piaci részesedés

 

a piac

növekedési

üteme

 

Sztárok

Kérdőjelek

magas

Fejőstehenek

Döglött kutyák

alacsony

 

magas

 

alacsony

 

- GE-McKinsey mátrix – két tényezőcsoport: a piaci vonzerő (külső tényezők) és a versenyképesség (belső tényezők) ábrázolása táblázatban; az egyes tényezők értékelése, súlyozása, majd összegzése – az így kapott két koordináta elhelyezése egy mátrixban

Belső tényezők – versenyképesség

Külső tényezők – a piac vonzereje

1. piaci részesedés

4

0,2

0,8

1. piac növekedési üteme

3

0,25

0,75

2. bevezetettség (a termékek ismertsége)

5

0,15

0,75

2. piac mérete (a vásárlóerő nagysága)

4

0,25

1

3. technológiai színvonal

5

0,15

0,75

3. verseny intenzitás

3

0,15

0,6

4. szakmai színvonal

5

0,15

0,75

4. piaci korlátok

2

0,1

0,2

5. pénzügyi helyzet (tőkeellátottság)

4

0,15

0,4

5. munkaerőpiaci helyzet

4

0,1

0,4

6. minőség

4

0,1

0,4

6. piaci stabilitás (gazdasági stabilitás, jogbiztonság)

3

0,1

0,3

7. innovációs lánc színvonala

4

0,1

0,4

7. általános technológiai színvonal

2

0,05

0,1

 

 

 

4,25

 

 

 

3,35

b) Stratégiai célok kitűzése

- A piacra történő belépés – terjeszkedő, aktív stratégia, fokozott kidolgozást igényel, költségigényes, nyereséget általában csak hosszabb távon hoz (a BCG-mátrix „kérdőjelek” tartományában lévő üzleti egységekre jellemző)

- Fejlesztés (építés) – az elért pozíció további bővítése, erősítése (a BCG-mátrix „csillag” tartományában lévő üzleti egységekre jellemző)

- A piaci pozíciók megtartása – a jelenlegi helyzet szinten tartása, további javítás nem tűnik szükségesnek

- Aratás (lefölözés) – az elért piaci pozíció előnyeinek maximális kihasználása, a rövid távú pénzbevétel növelése a hosszú távú elképzelések rovására is (a BCG-mátrix „fejőstehén” tartományában lévő üzleti egységekre jellemző)

- A piacról történő kivonulás (megszüntetés) – az üzleti egység működésének megszűntetése, a termelőkapacitások máshol való felhasználása (a BCG-mátrix „döglött kutya” tartományában lévő üzleti egységekre jellemző)

c) Stratégiai alternatívák kidolgozása és ezek közötti választás

- Új piacon való megjelenés

 

- Új üzleti egység létrehozása

 

- Stratégiai integráció (stratégiai szövetségek kötése)

 

- Ésszerűsítés (racionalizálás)

 

- Az üzleti egység megszüntetése

 

d) A stratégia végrehajtásának (stratégiai akciók) megtervezése

- ki kell jelölni az akciók végrehajtásáért felelős személyeket

- az elvégzendő feladatokat részletezni kell

- meg kell adni az egyes akciók befejezésének konkrét határidejét, amennyiben szükséges, teljesítési szakaszokat kell megállapítani megfelelő határidőkkel

- meg kell jelölni, hogy ki, mikor és hogyan biztosítja a végrehajtáshoz szükséges erőforrásokat

- tisztázni kell a fontosabb műszaki-gazdasági, jogi és egyéb jellegű problémákat

- ki kell dolgozni az akció végrehajtása során esetleg előforduló hibák kijavításának alapjait (ezért idő- és pénztartalékok beépítése is szükséges)

- biztosítani kell a folyamatos visszajelzést és ellenőrzést a stratégiai akciók végrehajtásáról

2. STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSA

a stratégiai tervben foglaltak végrehajtása az akciótervben meghatározott személyek által a stratégiai vezetés ellenőrzése alatt

a) Az erőforrások elosztása

b) A vállalati struktúra átalakítása

- a vállalat szervezeti egységeinek kiépítése

- a munkaerő-struktúra kialakítása

- az információáramlás megszervezése

c) Az emberi viszonylatok fejlesztése

- a vállalati kultúra kialakítása

- a hatalomgyakorlás elvei a vállalaton belül

- az ösztönző-rendszer kialakítása

d) A vállalkozás működésének összehangolása

- az egyes szervezeti egységek működésének összehangolása

- a stratégiai vezetés és az operatív vezetés összehangolása

- a stratégia megvalósításának összehangolása

3. VISSZACSATOLÁS

a végrehajtott stratégiai akciók után az elért állapot folyamatos ellenőrzése - a visszacsatolási rendszerek nélkülözhetetlenek a menetközbeni módosításokhoz és az új stratégia kialakításához

- Vizsgálni kell a stratégia megvalósításának konkrét folyamatát

- Információval kell rendelkezni a vállalkozás új struktúrájának működéséről

- Információkat kell gyűjteni a piaci környezetről, annak változásairól

 

OPERATÍV VEZETÉS

feladatai:

- A munkavállalók tevékenységének közvetlen irányítása

- A vállalkozás beszerzési, termelési és értékesítési folyamatainak felügyelete, szükség esetén az azokba való beavatkozás

- A vállalati stratégia által meghatározott stratégiai akciók végrehajtása

- A vállalkozás egyes egységei napi működésének koordinálása

szintjei:

- legfelső szint – vállalatvezetés

- középső szint – az üzleti egységek vezetése

- alsó szint – a funkcionális egységek vezetése

 

STRATÉGIAI VEZETÉS

OPERATÍV VEZETÉS

Funkciói

 

A nyereségszerzési potenciál növelése

A nyereségszerző tevékenység irányítása

Időhorizontja

Hosszútáv

Jelen és rövidtáv

Tevékenységének jellege

Periodikusan megújuló, a változtatásra irányuló

Folyamatosan ismétlődő, fenntartó jellegű

Szervezeti keretei

Projektek

Állandó szervezeti egységek

Irányítója

A vállalkozás vezetője

A vállalkozás vezetője

Vezetés szintjei

Egyszintű

Háromszintű

Vezetés jellege

Stratégiai döntéshozó

Operatív végrehajtó

 

AZ ÜZLETI TERV

- a nyilvánosság számára készül (a stratégiai tervvel ellentétben)

- a marketingkommunikáció egyik fontos eszköze

készítésének célja:

- vállalkozás indítása

- hitelfelvétel

- a vállalkozás eladása

- befektetők tájékoztatása

- marketingcél

jellemzője:

- reális optimizmus (pozitív jövőkép, de ennek reális alapjai is bemutatásra kerüljenek)

- tömörség, rövidség, közérthetőség, áttekinthetőség

 

Vállalati stratégia

Üzleti terv

Célja

A vállalkozás átalakítása

A vállalkozás bemutatása

Felhasználás iránya

Belső használatra

Külső használatra

Kialakítója

Stratégiai vezetés

Operatív vezetés

Bázisa

Teljeskörű információ

A vállalati stratégia

felépítése:

I. Az üzleti terv összefoglalása

II. A vállalkozás adatai

• A vállalkozás teljes neve, címe, vezetői neve, telefonszáma

• A vállalkozás jogi kerete, ezzel kapcsolatos adatai (cégadatok)

• A vállalkozás tőkeösszetétele, ennek forrásai

• Telephelyeinek megnevezése, címe

• A vállalkozás forgalmának adatai, bevétele, profitja

III. A vállalkozás szakmai és szervezeti felépítése (üzletágak, funkcionális egységek és ezek egymáshoz való viszonya, a vezetők adatai, beosztásuk, végzettségük)

IV. A vállalkozás tevékenysége (termékek, szolgáltatások leírása, előnyös tulajdonságai, piaci helyzetük, forgalmuk alakulása)

V. A vállalkozás piaci környezete

• A piac mérete, fejlődési üteme, távlatai termék és üzletág szerinti bontásban

• A versenytársak bemutatása

• A vevőkör elemzése

• A szállítók bemutatása

• Szükség esetén utalni kell a jogi, a politikai és a társadalmi környezet alakulására

VI. A marketingterv (az értékesítés növekedési üteme és az ennek érdekében alkalmazott marketingstratégia és marketingmix elemek, konkrét piackutatási adatokkal alátámasztva)

VII. A termelési-technológiai terv (az alkalmazott technológia és annak fejlesztési irányai, innovációs folyamatok)

VIII. A pénzügyi terv (pénzforgalmi terv, amely bevételi tervből és költségtervből áll, valamint a nyereségfelhasználási terv)

IX. Mellékletek (tanulmányok, referenciamunkák, elismerések, vállalati mérleg, eredménykimutatás)


© Minden jog fenntartva.