PC-k konfigurálása

31. Mit ír le az ACPI szabvány?

- Manapság az alaplapokat az ACPI (Advanced Configuration and Power Interface) szabványnak megfelelő BIOS-szal szállítják, mely szolgáltatásokat nyújt az operációs rendszernek a PnP konfigurálásokhoz és a tápellátás kezeléséhez.

- Indításnál a BIOS ún. ACPI-táblázatokban tárolja a memóriában a hardver tápellátási és konfigurálási lehetőségeire vonatkozó adatait → ezeket használja később a Windows Power manager és PnP manager komponensei.

- Az ACPI szabvány hat tápellátási szintet határoz meg a rendszer számára:

 

32. Mit kell tartalmazzon egy ACPI-kompatibilis BIOS?

Lásd: 31.

33. Milyen síneket tartalmaz az alaplap buszrendszere és melyek a feladataik?

a) processzor-memória (helyi, local, rendszer) busz – az adatátvitel a processzor külső órajelével szinkronban, és vele megegyező bitszélességgel (pl. 32 bit) történik – az órajele: 100, 133, vagy 166 MHz

b) I/O bus – a gép egyéb részeit – az I/O eszközöket (perifériákat) és háttértárakat – köti össze a processzorral egy buszmeghajtó (sínvezérlő) közbeiktatásával (általában a processzor külső órajeléből származik a sebessége, de tőle függetlenül, aszinkronban is képes működni)

- az egyre gyorsabb CPU-k és memóriák sebessége ma már nem teszi lehetővé, hogy ezeket és a náluk jóval lassúbb I/O eszközöket egy közös sínrendszerre kapcsoljuk

- az I/O buszok egy bridge áramkörrel kapcsolódnak a rendszerbuszhoz, amely az alaplapi vezérlőáramkör-készlet része

- ISA sín – 8 MHz-es frekvenciájú, ma már nem alkalmazott

- PCI sín – szabványosan 33 MHz-en fut (például 133-as FSB esetén egy 4-es osztóval kapjuk)

- AGP sín – szabványosan 66 MHz-en fut (például 133-as FSB esetén egy felezővel kapjuk)

- IDE-merevlemezvezérlő – valójában egy PCI-eszköz, ma általában integrált, az órajele 33 MHz

- USB

- I/O PORT-ok

34. Milyen fontosabb jellemzőik szerint hasonlíthatjuk össze a processzorokat?

- Atadszélesség (= fixpontos regiszterhossz) – pl. 32 bit

- Adatsín szélessége – pl. 64 bit

- Órajel-frekvencia – pl. 3,4 GHz

- Külső busz sebessége (FSB-frekvencia) – pl. 800 MHz

- Architektúra: Hyper-Pipeline, Intel NetBurst® mikroarchitektúra, Hyper-Threading támogatás

- Utasításkészlet – pl. SSE2, SSE3 (Streaming SIMD Extensions) kiterjesztéssel

- Gyártási technológia – pl. 90 nm

- Elsőszintű (L1) cache – pl. 2x16 KB

- Másodszintű (L2) cache – pl. 1 MB (8-utas csoport-asszociatív)

- Tápfeszültség – pl. 1,200¸1,425 V

- Tokozás: LGA775 (Land Grid Array)

- Alaplapi csatlakozó

35. Milyen képlet adja meg a processzor működési frekvenciáját?

A negyedik generációs processzoroktól kezdve a processzor belső órajele magasabb a rendszerbusz órajelénél – a kettő közti kapcsolatot az órajelszorzó teremti meg (az órajelszorzó értéke csak 0,5 egész számú többszöröse lehet).

CPU frekvencia = hosztfrekvencia (ált. FSB) x órajelszorzó

36. Magyarázza el a Hyper-Threading processzorok működési elvét! Miért előnyösebb ez a fajta processzor elődjeinél?

Az Intel P4 processzoroknál alkalmazott, „egy időben több szálas”

technológia, amely lehetővé teszi több önálló utasításfolyam párhuzamos végrehajtását egyetlen fizikai processzoron. Az Intel P4 HT processzor két architekturális állapotot (logikai processzort) tesz elérhetővé a belső erőforrások megosztásával → jobb kihasználtság, nagyobb teljesítmény. BIOS és operációs rendszer (pl. Windows XP) támogatása szükséges. Az operációs rendszer két szálat oszt ki a két logikai processzornak → mindegyik logikai processzor saját regiszterekkel rendelkezik, amelyek valójában ugyanazok a fizikai regiszterek.

37. Mi jellemzi a DDR SDRAM működését? Miben különbözik ettől a DDR2 SDRAM?

A DDR RAM esetén órajelenként kétszer történik adattovábbítás (az órajel növekvő- és eső élén), ebből kifolyólag sebessége elméletben az SDR kétszerese, gyakorlatban pedig 30 %-kal nagyobb nála. Sebessége: 266, 333 és 400 MHz

A DDR2 SDRAM kétszeres külső frekvenciával működik, amit a belső 4 bites prefetch (előre kiolvasás) tesz lehetővé (→ 4 belső bankból olvas egyszerre). Sebessége: 400, 533, 667, 800, 1000 MHz

38. Mit jelent a burst átvitel?

Pl. memóriából való adatkiolvasáskor egyetlen kiadott címtől kezdődően folyamatosan történik az adatok átvitele a további címekről → egy burst-ben tipikusan 4 vagy 8 adat.

39. Mi a DIMM-modul és milyen hibakezelési módszereket alkalmazhat?

A memóriachipek modulokra vannak szerelve, melyek az alaplapi memóriafoglalatba helyezhetők. Az SDRAM moduloknak két változata van: SIMM (Single Inline Memory Modul – egysoros memóriamodul) és a DIMM (Dual InLine Memory Module – kétsoros memóriamodul). A DIMM modulok kétoldalas csatlakozóval rendelkeznek (lehetővé teszi a méret csökkenését és a kapacitás növekedését).

Hibakezeléssel ellátott modulok:

- paritásellenőrzés → minden bájt mellé 1 paritásbit (64+8=72 bit)

- ECC (Error Correcting Code) → hibajavító kódolással (72 vagy 80 bit)

40. Hogy valósul meg a PCI-eszközök megszakítás-kezelése és automatikus konfigurálása?

A PCI busz négy megszakításvonallal rendelkezik: INTA, INTB, INTC, INTD → ezeket használhatják a PCI-re csatlakoztatott eszközök, akár megosztva is egy vonalat. PCI-IRQ irányítása: a PnP szoftver automatikusan kiosztja mindegyik PCI megszakítás számára a PCI megszakítás-vezérlő egy-egy IRQ bemenetét, a csipkészlet regisztereinek megfelelő beállításával. Minden PCI-eszköz esetében a PnP BIOS azonosítja az eszközt és beállítja a konfigurációs regisztereit → a PCI specifikáció mindegyik eszköznek biztosít egy-egy konfigurációs teret.

41. Mi a PCI Express?

Soros átvitelen, pont-pont összeköttetésen alapuló busztopológia → cél a PCI és AGP kiváltása (a multimédiás alkalmazások nagyobb sebességet igényelnek, melyet a PCI busz már nem tud kielégíteni).

42. Melyek a PCI Express legfontosabb jellemzői?

- minden eszköz saját kapcsolattal (link) rendelkezik (nincs közös busz)  minden egyes eszköz saját csatornával rendelkezik, amelyet nem lassít a rendszer többi eleme

- soros összeköttetés – kevés kábelt/vezetéket igényel  olcsóbb, kisebb zajérzékenység

- egyirányú átvitelre alkalmas, soros adatvonalak, amelyek vonalanként két vezetékből állnak, sebességük pedig egyenként 2,5 Gbit/s

- a kapcsolat egy sávja két vezetékpárból áll (küldésre, ill. fogadásra)

- mindegyik kapcsolat több sávot tartalmazhat  skálázhatóság  növelhető sávszélesség (1X, 2X, …, 16X)  különböző szélességű bővítőfoglalatok (sem fizikailag, sem elektromosan nem kompatibilisek a jelenlegi PCI, illetve AGP kártyákkal)

- az adatfolyam csomagokra bontva kerül továbbításra

- központi egység, amelyhez switch-eken (kapcsoló) keresztül férhetnek hozzá a végponti eszközök (chipek, készülékek, és alrendszerek)

43. Hogy valósítja meg a soros port az adatok átvitelét?

- az adat bitjei egy vezetéken, sorban, időben egymás után kerülnek átvitelre

- lassabb, de egyszerűbb és kevésbé költséges, nem zavarérzékeny (30 m-nél nagyobb távolságok áthidalása is lehetséges)

- mivel a számítógépen belül az adattovábbítás párhuzamos formában történik, ezért a soros adatátvitelhez előbb szükség van egy párhuzamos-soros átalakításra – az erre szolgáló berendezés az UART (Universal Asynchron Receiver Transmitter)

- az adatfolyamban az adatbitek határainak felismeréséhez szükséges az időtartam ismerete  azonos órajel – szinkronizálási módszerek: az órajel átvitele egy vezetéken, szinkronizáló jel (speciális bitsorozat) alkalmazása

44. Melyek az asinkron soros átvitel legfontosabb jellemzői?

Szinkron átvitel: az adó és a vevő szinkronizálását a SYN bitcsoport (01111110) biztosítja, az adatokat két SYN jel vezeti be, az átvitt bitek mennyisége rögzített (blokkszervezésűek), az átvitel órajellel vezérelt

Aszinkron átvitel: az adatok elejét és végét START és STOP jel jelzi, az átvitt bitek mennyisége változó lehet, a szinkronizálását a START jel eredményezi

45. Hogy történik az adatok átvitele a párhuzamos porton?

- paralell, printer, LPT port

- egy bitcsoport átvitele egyszerre

- gyorsabb, de sok vezetéket és áramkört igényel, ezért költségesebb

- adatszélessége 8 bit

- a port áramköreinek a nyomtatóval való kommunikációhoz a szükséges vezérlő jeleket és állapotinformációkat (például kifogyott a papír) is kezelniük kell

46. Milyen szabványos üzemmódokban dolgozhat a párhuzamos port?

- egyirányú átvitel kifelé (Centronics kompatibilis mód)

- egyirányú átvitel befelé – Nibble és Byte mód

- kétirányú átvitel:

- EPP (Enhanced Parallel Port) → aszimmetrikus kétirányú átvitel (a hoszt irányításával)

- ECP (Extended Capabilities Port) → szimmetrikus kétirányú átvitel (2,5 Mb/s)

47. Mi az USB és hogy biztosítja az adatok átvitelét?

- Universal Serial Bus – univerzális soros buszrendszer

- nagysebességű soros átvitel

- kifejlesztésekor cél a hagyományos portok kiváltása, a különféle perifériák csatlakoztatására szolgáló, egyszerű, berendezés-, operációs rendszer- és platformfüggetlen szabvány készítése volt

- a perifériák felfűzése egy közös sínre (vezetékre) – akár 127 eszköz is összekapcsolható

- tiered star topológia (emeletes csillagfelépítés) – a fürtözést 4-7 további kimenettel rendelkező csomópontok (HUB-ok) teszik lehetővé – melyekhez az eszközök vagy újabb HUB-ok kapcsolódnak

- a legfelső szinten áll a hoszt adapter, ami a PC sínrendszeréhez kapcsolódik (alaplapra integráltan, vagy PCI-os bővítőkártya formájában)

48. Melyek az USB legfontosabb jellemzői?

- az új hardvereszközök Plug and Play-módon helyezhetők üzembe, azaz mihelyt csatlakoztatjuk őket, már működnek is – ehhez erre felkészített operációs rendszer kell (pl. Win98), amely azonnal felismeri az eszközt és beüzemeli a megfelelő vezérlőprogramot

- a kábelen tápáramot is szolgáltat  a kis teljesítményű (100 mA alatti) berendezésekhez nem kell tápkábel és hálózati adapter

- adatátviteli sebesség szerint kétféle változat (szabvány): az USB 1.1-es szabvány adatátviteli sebessége 12 Mbit/s – az USB 2.0 szabvány felülről kompatíbilis az előző, 1.1-es szabvánnyal, adatátviteli sebessége 480 Mbit/s

- adatátviteli sebességet befolyásolja a használt kábel hossza és minősége is (árnyékolt, két sodort érpárt tartalmazó, max. 3m-es kábel: 480 Mbit/s)

- a kábel max. hossza: kis sebességű eszközöknél (pl. egér, billentyűzet) 5 méter; külső lemezegységek, nagy adatsebességet igénylő eszközök esetében 3 méter (nagyobb távolság áthidalása ekkor csak aktív hub-kábel láncok alkalmazásával oldható meg)

- egyszerű

- előállítása olcsó

- a legkülönfélébb perifériák csatlakoztatását teszi lehetővé

49. Hogy történik az adatátvitel a külső eszközzel a PS/2-interfész esetében?

- a PS/2 a billentyűzet és egér csatlakoztatására használt interfész

- kétirányú szinkron soros átvitel – az eszköz generálja az órajelet, minden bájtot start- és stopbit fog közre, és paritásbittel van ellátva

- 6 pólusú csatlakozó

50. Mi a szerepe a billentyűzet, ill. az egér vezérlőjének, valamint az alaplapi PS/2-vezérlőnek?

A billentyűzet vezérlője letapogatja a billentyűmátrixot → letapogatási kódot (scan code) küld (→ leütésre, elengedésre) az alaplapi vezérlőnek.

Az egér vezérlője két számlálóban tárolja az X és Y irányú elmozdulásokat → ezek tartalmát és a három gomb állapotát küldi el az alaplapi vezérlőnek 3 bájtban.

Az alaplapi PS/2-vezérlő fizikai szintű kezelése a regisztereire hivatkozó I/O utasításokkal történik:

- adat írása (→ parancs az eszköznek, pl. mintavételezési ráta) vagy olvasása (0060h címen)

- parancs küldése az alaplapi vezérlő számára (0064h címen)

- állapot olvasása (0064h címen)

51. Mi a szerepe a párhuzamos ATA-interfésznek és melyek a legfontosabb jellemzői?

- az IDE interfész egyik típusa háttértárak részére

- programozott IO vagy DMA átvitel

- összesen 4 eszköz kezelését teszi lehetővé – 2 csatorna, melyek egyenként 2 egységet tudnak kiszolgálni

- az egyik csatornát Primary-nek (elsődlegesnek), a másikat Secondary-nek (másodlagosnak) nevezzük

- a csatornán belül az egyik egységet magasabbrendűnek, MASTER-nek, míg a másikat SLAVE-nek kell beállítani az eszközön lévő jumperekkel

- csak a két csatorna képes egymással párhuzamosan adatátvitelre

- az egységek 40 vagy 80 eres szalagkábellel kapcsolódnak az interfész áramkörhöz

- a címzés és az adatátviteli sebesség szerint az idők folyamán több szabványos változata jelent meg: ATA33, ATA66, ATA100, ATA133

52. Mi a szerepe a soros ATA-interfésznek és melyek a legfontosabb jellemzői?

- a tárolók következő generációs csatlakozó felülete, melyet a megnövekedett átviteli sebesség iránti igény miatt fejlesztettek ki – remények szerint a jövőben helyettesíteni fogja a Parallel ATA interfészt

- teljesen kompatibilis a jelenlegi szoftver és hardver környezettel – a pogramok nem érzékelnek különbséget (a SATA teljes tudásának kihasználásához a jövőben frissített meghajtó programokra lesz szükség)

Előnyei:

- nagyobb adatátviteli sebesség – már az elsőgenerációs SATA csatolók maximális burst (csomag) átviteli sebessége elérte a 150MB/sec-ot (kb. 50%-os gyorsulás a PATA-hoz képest) – és a SATA-át úgy tervezték, hogy ezt a sebességet a jövőben tovább növelhessék (előzetes tervek szerint 2005-ben már 300 MB/sec-os sebeség)

- átalakított kábel struktúra – a kábel csak hét vezetéket tartalmaz – a vékony kábel nem csak a vezeték elhelyezését teszi könnyebbé, de javítja a számítógép szellőzését is, mivel kevésbé gátolja a levegő szabad áramlását a számítógép házában

- egyszerűsíti a telepítést – a pont-pont kapcsolat a vezérlő és az eszköz között kizárja a "master/slave'' beállításokból eredő hibalehetőségeket, szükségtelenné teszi a jumper beállításokat

53. Mi a SMART és hogy valósítják meg?

Self-Monitoring Analysis-Reporting Technology. Egyes merevlemez-meghajtók sajátossága, amellyel jelzik egy katasztrofális meghibásodás közeledtét → szenzorokkal figyelik a meghajtó működési adatait (felpörgési idő, hőmérséklet, fej lebegési magassága, adathozam, ECC-vel megtalált/kijavított hibák száma stb.) → a határértékekből való kilépésnél hibaállapot jelzése → a BIOS ellenőrzi a SMART-állapotot és hibakörülmény esetén üzenetet ír ki („IDE Failure Prediction”)

54. Magyarázza el, miben különbözik a lemezkezelés az architektúra különböző szintjein?

Merevlemez fizikai felépítése:

- sávok – koncentrikus körök

- cilinderek – egymás alatt elhelyezkedő (ezért egyidejűleg elérhető) sávok

- szektorok – sugárirányú szeletek

- blokkok – a sávok és a szektorok metszéspontjában, a legkisebb egység, sorszámozottak

Lemezkezelés fizikai szinten: sáv- és szektorszintű műveletek

Lemezkezelés a BIOS szintjén: címszámítás – a blokksorszámból (LBA mód - logikai blokkcímzés) a fej- a cilinder- és a szektor számának meghatározása

Merevlemez logikai felépítése:

- partíciók – a merevlemez felosztásával létrehozott önálló logikai kötetek (meghajtók)

- partíciós tábla – a felosztásra vonatkozó adatok a lemez legelején lévő ún. partíciós táblában találhatók, mely FDISK-kel módosítható

- Master Boot Record – a lemez legelején lévő programocska, mely a megfelelő (aktív) partíción lévő Boot Record által elindítja az operációs rendszer betöltését

- Boot Record – feladata az operációs rendszert tartalmazó fájlok megkeresése és betöltése

- Állományelhelyezési tábla (FAT) – a blokkcsoportok (clusterek) foglaltságát mutatja (az egy klaszterben található fizikai szektorok száma a 2-nek valamelyik hatványa) – a FAT biztonsági okokból két példányban található meg

Merevlemez logikai kezelése: alapja a blokkcsoport (cluster)

- Blokkok elhelyezkedése: a blokkok sorszámozása nem a geometriai elhelyezkedés, hanem az elérési idők figyelembevételével történik - a sávon belül egy-egy blokk kihagyása (megtörténhessen a blokk adatainak feldolgozása)

- Klaszterméret optimalizálása: az adatállományok mérete nem egyezik meg pontosan egy blokkcsoport méretével, a lemezegység azonban egyként tud kezelni egy klasztert  kihasználatlan terület  a kisebb clusterméret kevesebb veszteséggel jár, ugyanakkor az így keletkező több cluster nagyobb foglaltsági táblát igényel a memóriában, tehát cél:  a kettő közti optimális helyzet, a megfelelő klaszterméret kiválasztása

55. Mi a merevlemez-partíció? És az MBR?

Partíciók: A merevlemez felosztásával létrehozott önálló logikai kötetek (meghajtók). A különálló partíciókra történő telepítéssel helyezhető több operációs rendszer a gépre. A felosztásra vonatkozó adatok a lemez legelején lévő ún. partíciós táblában találhatók, mely FDISK-kel módosítható. Elsődleges-, kiterjesztett partíciót és azon logikai meghajtókat lehet létrehozni.

MBR: Master Boot Record (mester rendszerbetöltő-rekord) – a merevlemez első szektorában helyezkedik el, és egy rövid végrehajtható programot (bootkód) tartalmaz, mely a megfelelő (aktív) partíción lévő Boot Record által elindítja az operációs rendszer betöltését.

56. Mit értünk lemezformázás alatt?

- alacsony szintű, fizikai formázás (Low Level Format) – a lemez blokkjainak megszámozása, már gyárilag elvégzik

- logikai formázás – a szektorok és blokkok előkészítése a tárolásra, a fájlrendszer létrehozása, a FAT (fájlelhelyezési tábla) kialakítása

57. Sorolja fel a PC-ben zajló műveleteket ennek indításánál!

1. Power Good jel a tápegységtől

2. RESET jel → indulási cím (FFFF0h) → ugrás az indító rutinra

3. POST indítása a ROM-ból → hardver tesztelése és konfigurálása

4. Merevlemezes bootolás esetén: Master Boot Record-program beolvasása a RAM-ba és végrehajtása → a partíciós táblában keres egy betölthető partíciót (boot partition)

5. A partíció első szektorának (boot sector) betöltése a RAM-ba és végrehajtása

6. Az operációs rendszer betöltése és indítása

A BIOS-ban beállítható az ún. Boot-olási sorrend, azaz megadható az elsődleges, másodlagos stb. betöltő eszköz (merevlemez, floppy, CDROM, USB, hálózat).

59. Melyek a Windows telepítésének lépései?

1. Hardverkövetelmények ellenőrzése (→ hardver-kompatibilitási lista)

2. DOS indítása floppy-indítólemezről (BIOS-beállítás: bootolás floppyról)

3. Merevlemez particionálása (FDISK)

4. Merevlemez-partíció formázása (FORMAT C:)

5. CD-meghajtó installálása (CD telepítőlemezről vagy mscdex.exe és a megfelelő .sys fájl használatával)

6. Windows telepítő indítása CD-ről (setup.exe) → párbeszéd

Ha a BIOS támogatja a CD-ről való indítását, mivel a korszerű Windows bootolható CD-n érkezik, az 1–4 pontok kimaradnak (BIOS-beállítás: bootolás CDROM-ról).

60. Mi a registry és mire szolgálnak a gyökérkulcsok?

- rendszerleíró adatbázis, amely tartalmazza a rendszerben levő hardvereszközök leírását, driverek inicializálására vonatkozó beállításokat, a felhasználói szintű beállításokat

- tartalma rendszerint a Vezérlőpult vagy a Plug and Play és a telepítőprogramok révén módosul

- az adatok kulcs-alkulcs-érték fastruktúrában vannak elrendezve → a gyökérkulcsok:

- HKEY_CURRENT_USER → az aktuális felhasználói profil adatai

- HKEY_USER → információk az összes felhasználói profilról

- HKEY_CLASSES_ROOT → fájlok társítása alkalmazásokhoz

- HKEY_LOCAL_MACHINE → rendszerszintű beállítások, driverek társítása, bootolási információk, biztonsági adatok

- HKEY_PERFORMANCE_DATA → teljesítménnyel kapcsolatos információk

- HKEY_CURRENT_CONFIG → aktuális hardverprofil beállításai

61. Sorolja fel a Windows XP leggyakrabban használt segédprogramjait és ezek feladatait!

- Lemezkarbantartó: felesleges fájlok eltávolítása a merevlemezről (indítása: Start / Programok / Kellékek /Rendszereszközök / Lemezkarbantartó)

- Lemeztöredezettség-mentesítő: folyamatosan összefüggő területre helyezi a számítógép merevlemezén talált töredezett fájlokat és mappákat (indítása: Start / Programok / Kellékek /Rendszereszközök / Lemeztöredezettség-mentesítő)

- Lemezhibák keresése és javítása: ellenőrizhetők a fájlrendszer hibái és a lemez hibás szektorai (indítása: Sajátgép / Lemez kijelölése / Tulajdonságok / Eszközök / Hibaellenőrzés)

- Virtuális memória lapozófájlméretének módosítása:

indítása: Start / Beállítások / Vezérlőpult / Felügyeleti eszközök / Számítógépkezelés

/ Tulajdonságok / Speciális / Teljesítmény-beállítások / Virtuális

memória / Módosítás

- Biztonsági másolat készítése, ill. visszaállítása: fájlokról, mappákról, rendszerállapot adatairól (registry, indítófájlok) másolatot készít, akár ütemezhetően, fájlba vagy szalagra (indítása: Start / Programok / Kellékek / Rendszereszközök / Biztonsági másolat)

- Rendszerinformáció: a rendszer hardver és szoftver konfigurációjáról és aktuális állapotáról (pl. futó programok) közöl adatokat (indítása: Start / Programok / Kellékek / Rendszereszközök / Rendszerinformáció)

- Rendszermonitor: a rendszer-erőforrások (memória, lemez, processzor) leterheltségének megjelenítése grafikonon (indítása: Start / Beállítások / Vezérlőpult / Felügyeleti eszközök / Teljesítmény)

- Registry Monitor: a rendszerleíró-adatbázishoz való hivatkozások (kezdeményező, időpont, típus, eredmény) figyelése (indítása a Windows-telepítő CD-ről: SysintRegmon.exe)

- Eszközkezelő: a hardvereszközök illesztőprogramjainak frissítése, a hardverbeállítások módosítása, esetleges hibák (pl. ütközések) elhárítása (indítása: Start / Beállítások / Vezérlőpult / Rendszer /Hardver / Eszközkezelő)

- Dr. Watson programhiba-kereső: programhiba esetén naplófájlt készít (megnyitása: Start / Futtatás / drwtsn32)

62. Milyen hasznos programokat érdemes telepíteni egy új PC-re?

- Microsoft Office: Word, Excel, Access, Outlook, PowerPoint

- Commander: Windows Commander, Total Commander, Norton Commander

- Tömörítő szoftver: WinZip, WinRar

- Dokumentum-kezelő: Acrobat Reader, Gsview

- CD-író program: Nero Burning ROM, Roxio Easy CD Creator

- Víruskereső: Symantec AntiVirus, Kaspersky Anti-Virus, VirusBuster


© Minden jog fenntartva.