Multimédia

1. Mi a médium és a multimédia? Mit ért multimédia rendszer alatt?

 

Médium: az információ bemutatására, terjesztésére szolgáló eszköz; pl.: a grafika, a kép, a beszéd, a zaj, a zene és a videó.

Multimédia:

- A Média a médium szó többes száma, vagyis több médiumot jelent. Ebből a szóból képzett multimédia sok-sok médiummal egyenlő.

- Független információ elemek számítógép-vezérelt, integrált előállítása, célorientált feldolgozása, bemutatása, tárolása és továbbítása jellemzi.

Multimédia rendszerek:

- Nem mennyiségi, hanem minőségi tartalmú fogalom. Nem a médiumok száma, hanem a médiumok kezelésének módja a döntő.

- Legalább két, egymástól független médium feldolgozását kell tartalmaznia. Az egyik médiumnak folyamatos médiumnak kell lennie, és minden médiumnak függetlennek kell lennie. (Nem multimédia rendszer pl. a videorekorder, mert bár van benne kép és hang, de közöttük merev kapcsolat áll fenn.) A médiumok függetlensége azt jelenti, hogy ezeket bármely alkalmazásban tetszőlegesen kombinálni lehet. Multimédia rendszer valójában egy célszerűen összeállított számítógép.

 

 

2. Milyen valósidő követelmények támaszthatók a multimédia rendszerekben?

 

A valósidejű rendszer lényeges jellemzője a feldolgozási eredmények korrektsége. Ez azt jelenti, hogy az eredménynek a kívánt időpontban rendelkezésre kell állnia, garantált válaszidők szükségesek, a túl lassú, és a túl gyors is hiba.

Követelmények összehasonlítása más valósidejű rendszerekkel:

- Kisebb hibatűrési igény

- Elfogadható az időkorlátok esetenkénti átlépése

- A folyamatos médiumok kezelése periodikus igényeket jelent, ezt könnyebb kielégíteni.

- Könnyű a teljesítmény követelmény meghatározása – a szükséges és rendelkezésre álló feldolgozási kapacitás összeegyeztethető egymással.

Követelmények:

- Átbocsátóképesség: az 1 sec alatt továbbított bitek illetve bájtok száma

- Késleltetés: információ megjelenése és feldolgozása között eltelt idő (lokális – globális)

- Szórás: az egyes adatok késleltetésében előforduló időbeli eltérések nagysága

- Megbízhatóság: függ az előforduló hibák megszüntetési módjától (üzem közbeni hibajavítási mód)

 

 

3. Mit tartalmaz az MPC3 előírás?

 

A szoftverfejlesztők és hardvergyártók egy csoportja által 1990-ben kiadott MPC specifikáció meghatározza a multimédia rendszerrel szemben támasztott minimális követelményeket, a gyártók és a fejlesztők számára. A folyamatos fejlődés miatt ennek újabb változatai jelentek meg MPC-2 illetve MPC-3 néven.

Követelmények:

- a multimédia alkalmazások lejátszásához legalább ötödik generációs 75 MHz vagy 100 MHz sebességű Pentium processzor szükséges

- célszerű olyan processzorokat használni, amelyekben van MMX támogatás (ezekben 57 új utasítás lett bevezetve, a leggyakrabban használt multimédia utasítások alapján)

- memória: 32-64 RAM

- merevlemez: 4 GB, 1,44 MB-os egység

- 16x CD-ROM meghajtó

- hangkártya

- min. 2 hangszóró

- SVGA grafikus vezérlő kártya 2 MB videó memóriával

- színes SVGA monitor

 

 

4. Hogyan működnek a monitorok? Mi a színmélység?

 

Katódsugárcsöves (CRT - Catode Ray Tube) monitor:

- a monitor katódsugárcsövében lévő elektronágyú (katód) elektronsugarat lő ki a képernyő fényporral (foszforral) bevont felületére (anód) – az elektron becsapódásakor az fényt bocsát ki (erősebb elektronsugár hatására nagyobb fénykibocsátás)

- az elektronsugár végigpásztázza a képernyőt (a bal felső sarkától kezdődően jobbra és lefelé haladva) – irányítása elektromágnesesen a katódsugárcső nyakán lévő eltérítő tekercsekkel történik

színes monitor:

- a képpont-egységek három pontocskából állnak (háromszög-alakban v. függőlegesen egymás alatt), melyeket a három hozzájuktartozó elektronágyú piros, zöld és kék színben villant fel

- az emberi szem a három különböző színű pontocskát nem tudja elkülöníteni, ugyanakkor ezen alapszínek az addíciós színkeverést felhasználva bármilyen színt képesek előállítani

- a sugarak egy árnyékmaszknak nevezett fémlemez lyukain haladnak keresztül, amely biztosítja, hogy a sugarak csak a szükséges pontot villantsák fel

 

Színmélység:

- az egy képponton megjeleníthető színek száma

- a képpont színével kapcsolatos információ (a grafikus kártya videomemóriájában tárolódik, ezért annak mérete befolyásolja a maximális színmélységet)

- 1,2,4,8,16,24, vagy 32 biten tárolható (1 bit információ esetén csak két állapot különböztethető meg - azaz, hogy az adott képpont megjelenjen-e a képernyőn, vagy pedig kioltott állapotban legyen)

- jelenleg elterjedt színmélységek: 256 szín – 8 bit, 65536 (Hi-Color) – 16 bit, 16777216 (True-Color) – 24 bit, (Real True-Color) – 32 bit

 

 

5. Milyen grafikus kártyaszabványokat ismer? Ismertesse a különböző grafikus kártyaszabványok jellemzőit!

 

MDA (Monochrome Display Adapter):

- csak karakteres információ fekete-fehér monitoron való megjelenítést teszi lehetővé

- a memória mérete: 4 kByte

- a karakterek 9x14 pontból állnak, 25 sorba 80 karakter irható ki

- egy karaktert aláhúzással, inverz megjelenítéssel vagy villogva lehet kiírni

CGA (Colour Grapics Adapter):

- egyaránt alkalmas színes és monochrom, karakteres és grafikus ábra megjelenítésére

- a memória mérete: 16 kByte

- a karakterek 8x8 pontból állnak

- karakteres üzemmódban 25x40 vagy 25x80-as formátumú, 16 színű, hasonló az MDA-hoz, két karakterkészlet áll rendelkezésre (vékony, vastag)

- grafikus módban 320x200-as 4 színű, vagy 640x200-as monochrom megjelenítés választható

Hercules / HGC (Hercules Graphics Card):

- karakteres és grafikus információ megjelenítésére is alkalmas

- a memória mérete: 64 kByte

- a karakterek 9x14 pontból állnak, 25 sorba 80 karakter irható ki

- egy karaktert aláhúzással, emelt fényerővel, inverz megjelenítéssel és villogva lehet kiírni

- grafikus módban a képernyő 720x348 pontos felbontású

EGA (Enhanced Graphics Adapter):

- a kártya 64, 128, 192 vagy 256 KB memória kapacitással rendelkezik

- karakteres üzemmódban 128 KB-nál nagyobb memória esetén egyszerre 512 különböző karakter megjelenítésére ad lehetőséget (a karakterek alakját az EGA kártyán RAM -ban kialakított programozható karaktergenerátor határozza meg)

- 640x350-es felbontású grafikus módban 64 KB memóriával 4 szín, 128 KB vagy nagyobb memóriakapacitással 16 szín használható

VGA (Video Graphics Array):

- a memória mérete: 256 kByte

- karakteres üzemmódban 512 különböző karakter egyidejű megjelenítésre van lehetőség, sőt 8 db programozható karakterkészlet felhasználására is

- grafikus üzemmódban 640x480 pontos felbontást tesz lehetővé 16 színárnyalattal, vagy 320x200-as felbontást 256 színárnyalattal

SVGA (Super Video Graphics Array):

- a VGA kártyák továbbfejlesztése, nagyobb felbontású megjelenítést tesznek lehetővé

- a memória mérete: min. 1 MB

- karakteres üzemmódban 132x60-as kijelzés is megvalósítható

- grafikus üzemmódban 800x600, 1024x768 és 1280x1024-es felbontásra is képesek, 16256 illetve 32768 vagy mégtöbb színárnyalattal, a beépített memória kapacitásától függően

 

 

6. Melyek a CD-ROM meghajtók legfontosabb műszaki adatai? Milyen működési módok lehetségesek a CD-ROM meghajtóknál?

 

- tárolókapacitás: 650 - 700 MB

- elérési idő: 300 (az újabbaknál 100) ms (a merevlemezénél nagyobb)

- adatátviteli sebesség: 150 kbit/s -tól (a 2x-es sebességű meghajtók 300 Kb/s, a 4x-esek már 900 Kb/s átviteli sebességgel rendelkeznek)

- általában csak olvashatók

- a működés környezeti feltételei: -40 – +70 °C közötti hőmérséklet, 10–95 % relatív páratartalom

típusai a számítógéphez csatlakoztatás alapján:

- belső (a számítógépházba beépíthetők, IDE vagy SCSI csatlakozófelületre illesztetők)

- külső (kívülről, pl USB kábellel csatlakoztathatók)

működési módok:

- DMA-átvitel (az adatátvitelt egy leegyszerűsített CPU-hoz hasonló egység, a DMA vezérlő irányítja a processzor megkerülésével  a CPU tehermentesítése, nagysebességű átvitel)

- normál I/O átvitel a buszrendszeren

 

 

7. Mit jelent a Plug & Play technika? Milyen feltételek mellett lehet a Plug & Play technikát használni?

 

Az új hardvereszközök mihelyt csatlakoztatjuk őket, már működnek is.

Az operációs rendszer azonnal felismeri az eszközt, és beüzemeli a megfelelő vezérlőprogramot. Az intelligens periféria válaszol az operációs rendszer eszközvezérléssel kapcsolatos kérdéseire.

 

Feltételek:

P&P kompatibilis

- BIOS

- hardver és meghajtó

- operációs rendszer (pl. Win98)

 

 

8. Hogyan tárolják az információt az optikai lemezeken? Hogyan történik az információ kiolvasása?

 

A lemez fizikai felépítése:

- 8 vagy 12 cm átmérőjű, 1,2 mm vastag műanyag (polykarbonát) korong

- hordozóréteg, tükrözőréteg, lakkréteg

- a lemez közepétől a széle felé, spirális vonalban, 0,5 μm átmérőjű bemélyedések (pit) illetve közöttük sík területek (land) vannak  melyek a 0 és az 1 állapotú biteknek felelnek meg

 

 

 

 

A meghajtó felépítése, működése:

- a lemezt egy lézerdiódából optikai lencserendszeren keresztül érkező lézersugár tapogatja le

- a lézersugár a kiemelkedésekről és a mélyedésekről eltérő módon verődik vissza

- az adattárolási jelsűrűség állandó (a bitek azonos távolságra helyezkednek el a belső és a külső sávokban egyaránt) – emiatt a régebbi meghajtók a fordulatszámot az olvasófej helyétől függően változtatták (állandó kerületi sebesség, CLV - Constans Linear Velocity)

- a lézersugarat a lemez egyenetlenségei, vízszintes irányú kilengései miatt olvasás közben pozícionálni kell – három sugárnyalábos technika (a lemez oldalirányú lengése esetén megváltozik a visszaverődő két pozícionáló sugárnyaláb intenzitása  egy szervo rendszer beavatkozik)

 

 

 

 

9. Mit tartalmaznak a Rainbow könyvek? Milyen CD lemeztípusokat ismer? Milyen információt lehet az egyes CD típusokon tárolni?

 

- a Sony és a Philips cég által közösen kidolgozott szabványok a különféle CD-típusokhoz

- meghatározzák a CD logikai felépítését, az alábbi területek paramétereit:

- Bevezetés (Lead In) – sávok száma, sávok kezdetének, végének a címe

- TOC (Table Of Content) – tartalomjegyzék, a lemezen található fájlok adatai (kezdőcím, méret, stb.)

- Programterület – felhasználói adatok

- Kivezetés (Lead Out) – lemez, szekció végjel

 

CD lemez

CD szabványkönyv

 

Kiadás éve

CD-DA

Red Book

A kiváló minőségű sztereó hangrögzítés és visszajátszás technikájának specifikációját tartalmazza.

1982

CD-ROM

Yellow Book

Adatok tárolására kifejlesztett CD-ROM specifikáció.

1984

Interaktív CD

Green Book

Az interaktív CD-I felépítése.

1987

CD-R

Orange Book

Az egyszer írható CD és a többször írható CD-MO és CD-RW specifikációja.

1990

CD-RW

Video CD

White Book

A videó CD struktúráját és az információ rögzítésénél használt tömörítési algoritmusokat tartalmazza.

1991

 

 

10. Milyen adatkódolást és hibajavítást használnak a CD lemezeken?

 

Adatkódolás:

Azért, hogy a lemezen rögzített információ kódja változatosabb legyen, EFM modulációt alkalmaznak. 14 csatornabit tartalmazza a 8 bit segítségével megkülönböztethető 256 állapotot. A 14 bit 16384 különböző állapot megkülönböztetését teszi lehetővé, ezek közül azokat alkalmazzák, melyek legalább 3 de nem több mint 11 darab „nullát” tartalmaznak. A 8 bites adatkombinációkhoz egy ROM segítségével rendelik hozzá a 14 bitesbitkombinációkat.

 

Hibajavítás:

- az olvasás technikája igen sok hibát eredményezhet – ennek mérséklésére többféle módszert alkalmaznak

CIRC: A hibajavításra és hiba felismerésre minden szektorban a hangadatok mellett van még kétszer 392 bájt CIRC kód és 98 bájt vezérlő alkód információ. CB (Control Byte).

Keresztkódolás: Adatrögzítéskor a lemezen az információt hordozó jelsorozatot úgy szervezik át, hogy amennyiben olvasáskor a jelsorozat egy adott bitje hibás éréket tartalmazna, a hiba legyen megállapítható és javítható. A keletkező hibák könnyebb felderítésére és javítására EDC és ECC kóddal egészíti ki.

Átszövés: Az adatcsoportokon belül az egyes adatbyte-ok nem sorrendben követik egymást, hanem egy meghatározott algoritmus szerint megkeverve (a hosszú csoportos hibákat több rövid hibára darabolja fel).

 

 

11. Milyen írható CD lemezeket ismer? Hogyan rögzítik az egyes lemeztípusokon az információt?

 

Írható lemez (CD-R – Recordable)

- egy műanyag lemezre festékréteget, tükrözőanyagként pedig vékony aranyréteget visznek fel, melyet szintén védőlakkal vonnak be

- a CD-író a lézersugárral a festékrétegbe égeti az adatokat

 

Újraírható lemez (CD-RW – ReWriteble)

- az adathordozó réteg a lézer hőjének hatására a fényt visszaverő kristályos formából a kevésbé reflektív amorf formába változik – törléskor pedig visszanyeri eredeti alakját

 

 

12. Milyen DVD lemeztípusokat ismer? Milyen szerkezetűek az egyes DVD lemeztípusok? Mekkora a tároló kapacitásuk?

 

- DVD lemeznél több információtároló réteg is lehet egy oldalon, illetve hogy léteznek kétoldalas DVD-k is

- a rétegek és az oldalak alapján a csak olvasható DVD lemezt öt különböző kategóriába sorolhatjuk

 

Típus

Oldal

Oldalankénti réteg

Kapacitás (GB)

DVD-5

1

1

4,7

DVD-9

1

2

8,5

DVD-10

2

1

9,4

DVD-17

2

2

17

 

 

13. Mit tartalmaznak a DVD szabványkönyvek? Röviden foglalja össze az egyes könyvek tartalmát!

 

DVD lemez

DVD
szabványkönyv

 

DVD-ROM

"A" könyv

követelményként határozza meg pl.: lefelé kompatibilitás a CD-ROM-mal, nagy kapacitás, gyors keresés

DVD-Video

"B" könyv

MPEG2 eljárás, DVD5-ön két óra film lejátszása, 8 digitális hangsáv, Dolby Digital

DVD-Audio

"C" könyv

 

DVD-R

"D" könyv

 

DVD-RAM

"E" könyv

 

 

 

 

14. Milyen adatkódolást és hibajavítást használnak a DVD lemezeken?

 

Adatkódolás: Az EFM moduláció továbbfejlesztett változata, az EFM+ vagy másként a 8/16 moduláció.

 

Hibajavítás:

- RPC (átszőtt Reed-Solomon kódolás)

- 10-szer hatékonyabb a CD lemeznél használtnál

- egy szektorban: 12 * 10 + 182 = 302 bájt

- nincs 2. szintű hibajavítás

- egyrétegű lemeznél 6 mm, kétrétegű lemezeknél 6,5 mm hosszú csoportos hibát tud javítani

 

 

15. Milyen a DVD lemezek informatikai szerkezete? Mit jelent a DVD lemezeken a blokk, a szektor és a sor?

 

120 mm vagy 80 mm átmérőjű; az egy oldalon két tároló réteget tartalmazó lemeznél a második tároló réteg mindkét irányban olvasható lehet. A szabványos kötet információ az egy és két rétegű lemeznél is a lemez elején található, de a második réteg belülről kifelé és kívülről befelé is tartalmazhat adatokat. A DVD lemezen az információt blokkokban, sorokban szervezve tárolják, de ezek nem egyeznek meg a CD lemezével. Minden blokkban 208 sor van, minden sorban 182 bájt található. Egy blokk 16 szektorra oszlik, azaz a szektor a blokk alkotóeleme.

 

 

16. Hogyan történik a DVD lemezeken az állományok kezelése? Mi a különbség a CD lemezek és a DVD lemezek állománykezelésében?

 

A szektoradat mezőben 2064 bájt hosszú szektorok találhatók. Egy szektorban 2048 bájt adatbájt és 16 bájt vezérlési célokat szolgáló bájt található. Egy szektor hibajavítási okokból 12 sorból áll. Az első sor elején van a 12 bájt hosszú fejléc, míg az utolsó sor végén található a 4 bájt hosszú hibajelző kód (EDC). Ennek megfelelően az első sorban 160 felhasználói adatbájt van. A fejléc első négy bájtja azonosító adat (ID), a következő két bájt hibajavító bájt (IEC), a további hat bájt későbbi felhasználásra fenntartott mező. Mivel minden DVD sor 182 bájtból áll, minden sorban van 10 bájt hosszú hibajavító adat. A szektor utolsó sorában 4 hibaérzékelő bájt van.

 

 

17. Hasonlítsa össze a CD és DVD lemezek fizikai és informatikai szerkezetét!

 

- csökkent a lyukak mérete (0,83 μm → 0,4 μm)

- megnőtt a spirális sávok sűrűsége (1,6 μm → 0,74 μm)

- javult a moduláció (17 bit → 16 bit)

- javult a hibajavítási rendszer (784 bájt → 302 bájt)

- kevesebb felhasználói bájt van egy szektorban (2352 bájt → 2048 bájt)

- több szolgálati információ van egy szektorban (98 bájt → 104 bájt)

- lézer finomabban fókuszálható

- merevebb a lemez

- a visszaverődési hibák a vékonyabb adathordozóban kevésbé zavaróak

 

 

18. Miképpen lehet magyarázatokat, képet, hangot, szöveget, beépíteni egy dokumentumba? Mi az objektum fogalma? Melyek az objektumalkalmazás lehetőségei?

 

Windows 3.1-től objektumként be lehet építeni egy dokumentumba egy másik programból származó eredményt.

Objektum: más programokból (alkalmazásokból) származó eredmény

 

Csatolás:

- az objektum a forrásdokumentumban marad, a céldokumentumban egy, a forrásdokumentumra vonatkozó hivatkozás kerül beszúrásra

- csak a forrásdokumentumban módosítható – a céldokumentum legközelebbi megnyitásakor már a frissített információ jelenik meg

 

Beágyazás:

- az objektum a céldokumentumba beépül (fájlméret növekedés), az eredetitől függetlenül módosítható

- a dokumentum a céldokumentumban is szerkeszthető - kettős egérkattintásra megjelenik az az alkalmazás, amelyben eredetileg készült

 

 

19. Mi az optikai karakterfelismerés? Hogyan lehet ezt szövegbevitelnél használni? Milyen karakterfelismerési módszereket ismer?

 

Az optikai karakterfelismerés (OCR) lényege, hogy egy nyomtatott szöveg egy lapolvasó (szkenner) segítségével nem csak képként, hanem szerkeszthető szöveggé átalakítva is bevihető a számítógépbe. Az optikai karakterfelismerő szoftver a lapolvasóval beolvasott dokumentum bittérképes képfájljából karakterekből álló szöveget állít elő. (A felismerésnek min. 96 %-osnak kell lennie, hogy a javítással együtt gyorsabb legyen, mint az újragépelés.)

Karakterfelismerő módszerek:

- összehasonlítás: karakter ↔ bittérképes mintaábra

- körvonalelemzés: körvonalak mérete, aránya

 

 

20. Milyen szerkezettel rendelkezik a hypertext szöveg? Melyek a speciális szövegelemek feladata?

 

A hypertext olyan szöveg, melyet a szöveges és grafikus információk nemlineáris láncolása jellemez. A dokumentumban kereszthivatkozások vannak. A különböző hivatkozásokhoz (linkek) önálló tartalmú információegységek vannak csatolva, és rájuk mutatva ezek jelennek meg. A hypertext dokumentum tehát nem csak szekvenciálisan olvasható, hanem az egyes szövegrészek véletlenszerűen, bármilyen sorrendben elérhetők.

 

 

21. Milyen szolgáltatásokat lehet az interneten használni? Milyen formájúak az interneten elérhető szöveg-, kép-, hang-, és videoállományok?

 

WWW (Word Wide Web)

- az egyik legkedveltebb és legismertebb alkalmazás

- hipertext alapú rendszer, mely kezdetben ténylegesen szövegalapú volt, ma már sokkal jobban hasonlít a multimédiához (kép- hang- és videoállományokat tartalmaz)

- lényegében egy HTML formátumú lapok halmazának tekinthető, amelyek ún. webszervereken helyezkednek el (a webszervereken futó kiszolgálóprogram küldi el a kért oldalt a látogató gépére – minden kérést egymástól függetlenül kezel)

- a HTML dokumentumok megjelenítésére használt eszköz a böngészőprogram (browser)

 

Elektronikus levelezés

- az Internet legelső és legalapvetőbb szolgáltatása

- lényege, hogy szöveges állományt küldhetünk az Interneten keresztül az egyedi e-mail címmmel rendelkező felhasználóknak

 

FTP (File Transfer Protocol)

- fájlműveleteket, fájlátvitelt tesz lehetővé a felhasználó sajátgépe és egy távoli kiszolgáló gép lemezegysége között az Interneten keresztül (fel- ill. letöltés)

- a kapcsolat létrehozása és a műveletek elvégzése FTP-kliensprogramok segítségével, illetve a böngészővel lehetséges

- az FTP-szerver egy fájlszerver, ahol a letöltendő állományt tárolják (sok szolgáltató üzemeltet ilyen szervert programok, leírások, demók letöltésére) – ehhez kapcsolódik a kliensprogram a letöltés idejére

- a kapcsolat létrehozásához meg kell megadni a célgép nevét, ami egy internet cím – az FTP protokoll használatakor az URL cím ftp://ftp.xxx.hu formátumú

- az FTP-szerverekhez általában azonosítást követően lehet hozzáférni – meg kell adni a felhasználói nevet és jelszót (tehát csak regisztrált felhasználó léphet be, aki a távoli gépen is rendelkezik felhasználói jogosultsággal)

- Vannak mindenki számára elérhető, nyilvános elérésű gépek, amelyekre nem kell account-tal rendelkezni, ezeket Anonymous FTP-nek nevezzük. Az ilyen gépekre bejelentkezve login-névként az "anonymous" szót kell begépelni, jelszóként pedig általában a saját email-címünket kéri statisztikai célból.

 

Gopher – hierarchikus keresést biztosít, könnyen kezelhető menürendszeren keresztül

 

Internetes fájltípusok:

Az Interneten a korlátozott adatátviteli sebesség miatt kisméretű állományokat célszerű használni.

Hangállományok: tömörített digitális hangállományok, leggyakrabban MP3 típusúak; a MIDI formátumú fájlok tömörítetlenül sem nagy méretűek

Képfájlok: veszteségmentesen tömörített GIF, vagy veszteségesen tömörített JPEG típusú fájlok; a GIF különleges típusa az animációs GIF, melyben több kép található, így a mozgás érzetét keltheti

Videoállományok: MPEG4 eljárással tömörítettek

 

 

22. Hogyan történik a hanganyagok mintavételezése, kvantálása, és hogyan befolyásolják a paramétereik a digitalizálás minőségét?

 

Mintavételezés: Az időben és értékben folytonos analóg hangjelekből mintavétellel elkülönülő minták sorozatát hozzuk létre. (PCM kódolás) Ebben az impulzussorozatban minden egyes impulzus amplitúdója azonos az analóg jelnek az adott ponton felvett értékével. A mintavételezett jelsorozat információtartalma megegyezik az eredeti, időben folytonos analóg jel információtartalmával.

 

Kvantálás: Az amplitúdók digitális jellé történő alakítása. A mért értékek hozzárendelése egy véges számú diszkrét lépcsőkből álló skála hozzájuk legközelebb eső értékeihez. A skála lépcsőinek száma valójában az amplitúdó digitális kódoláshoz használt bitek számától függ. (kvantálási hossz) Veszteséges eljárás, mivel az amplitúdó értékek kerekítését jelenti.

 

A mintavételezési frekvencia növelésével, illetve a kvantálási hossz növelésével javítható a digitalizálás minősége.

 

 

23. Hogyan lehet egy digitalizált hangállomány méretét megbecsülni?

 

Mintavételezési frekvencia (Hz) * kvantálási hossz (bit) * csatornaszám * idő (mp) / 8 = digitális hangállomány mérete, bájtban.

Pl.:

44,1 KHz, sztereo (2 csatornás), 16 bit, 1mp = ? MB.

44100 * 16 * 2 * 1 / 8 = 176 400 bájt.

 

 

24. Milyen hangkártya szabványokat ismer? Melyek az egyes hangkártya szabványok jellemzői?

 

- AdLib – bevezette az FM szintézist, mono üzemmódban működő MIDI rendszert hozott létre (hangrögzítésre nem alkalmas)

- SoundBlaster – bevezette a mintavételezést és kvantálást a hangrögzítésben, lehetővé tette a hangok digitális felvételét, támogatja a sztereo üzemmódot, kidolgozta a hullámtáblázat használatát

- Roland MT-32 – bevezette a hangkártyán a hullámtáblázatot tartalmazó ROM tárat

 

 

25. Mi az FM szintézis és mi a hullámtáblázatból történő hangelőállítás lényege?

 

FM szintetézis

Először egy meghatározott frekvenciájú szinuszos hangrezgést állítanak elő, majd ezt egy második hullámformával modulálják, így létrejön egy összetett hanghullámforma. A vivőfrekvencia és a moduláció megfelelő beállításával különböző hangszínek állíthatóak elő, melyek különböző hangszerek hangjához hasonlítanak. Az AdLib kártyák alkalmazták.

 

Hullámtáblázatból történő hangelőállítás

A hangelőállítás új módja, melyet a SoundBlaster vezetett be. A hullámtábla (Wavetable) valódi hangszerekből származó hangok digitális mintáit tárolja. Amikor hangokat játszanak le, a különböző frekvenciájú hangokat a lejátszási frekvencia módosításával állítják elő.

 

 

26. Miképpen történik a pszichoakusztikus tömörítés? Miért csökken a tömörített hangállomány mérete?

 

Érzékelésen alapuló zajszűrés, érzékelésen alapuló részsáv kódolás. Az MPEG Audio használja. Veszteséges tömörítési eljárás, ami kihasználja az emberi fül érzékelési tulajdonságait, és törli a lényegtelen, nem hallható, redundáns részeket. Ezáltal csökken a hangállomány mérete.

 

 

27. Mi jellemzi az MPEG Audio tömörítési eljárásokat? Milyen bitsebességek érhetők el a különböző eljárásoknál?

 

Veszteséges tömörítési eljárás, pszichoakusztikus modell szerinti tömörítés. Még 1:12 tömörítési arány mellett is CD minőséget biztosít. A használt mintavételezési frekvencia 32, 44,1, 48 kHz. A bitfolyam egy vagy két hangcsatornát képes kezelni. Az egyes csatornákban tömörített bitfolyam bitsebessége 32 kb/s és 224 kb/s között mozog.

3 réteg szerinti tömörítés:

- Layer 1: legegyszerűbb, 128 kb/s felett (32-448 kb/s)

- Layer 2: kb. 128 kb/s (32-384 kb/s), Video CD

- Layer 3: 64 kb/s (32-320 kb/s), MP3

 

 

28. Hogyan teremtik meg a környezeti hangteret? Mit jelent a Dolby Digital eljárásban az 5.1 csatorna?

 

A Dolby Digital rendszerben a hangfelvétel hat mikrofonnal készül, ezekből állít elő a kódoló egyetlen folytonos bitfolyamot. A bitfolyamot a dekódoló szétbontja és előállítja a hangszórók számára a vezérlést. A Dolby Digital rendszerben 6 db független digitális hangcsatorna van: 5db 20 Hz - 20 kHz átvitellel, (1 elöl, 1 bal, 1 jobb, 2 hátul) és 1db opcionális mélysugárzó 20 Hz - 120 Hz frekvenciatartománnyal. A környezeti hangteret a két hátul található hangszóróval alakítják ki.

 

 

29. Mit jelent a MIDI betűszó? Milyen információk találhatók egy MIDI állományban? Hogyan történik egy MIDI állomány lejátszása?

 

Musical Instrument Digital Interface. Digitális hangszercsatolási protokoll, ami meghatározza és szabályozza a számítógép és elektronikus hangszerek - legtöbbször szintetizátorok - közötti digitális adatcserét.

 

A MIDI állományok hangok lejátszására és a szintetizátor működésére vonatkozó utasításokat tartalmaznak. Az utasítások két vagy három bájtból állnak. Kétbájtos utasítás a szintetizátor működését befolyásolja, míg a három bájtból álló utasítások hangok lejátszásával kapcsolatosak.

 

 

30. Milyen szín-koordinátarendszereket ismer és mit jelentenek az egyes szín-koordinátarendszerek paraméterei?

 

RGB: a vörös (R), a zöld (G) és a kék (B) alapszínjelet külön-külön tartalmazza; minden más szín ezen három alapszín additív keverésével állítható össze (R+G+B = 1  fehér, R+G+B = 0  fekete)

 

YUV: világosságkód (Y) és színkód (U, V) összetevők; TV-technikában, kép- és videotömörítésben használt (mert ez alkalmazkodik az emberi látáshoz)

 

HSB: a színezet (Hue), a telítettség (Saturation) és a világosság (Brightness) színleíró modellje (közelebb áll a nem műszaki, művészeti gondolkodáshoz)

 

 

31. Milyen grafikus fájlok fordulnak elő a számítástechnikában? Melyek az egyes fájltípusok előnyei, hátrányai?

 

Bittérképes grafika (rasztergrafika/pixelgrafika)

A képeket sorokba és oszlopokba rendezett képpontok (pixelekből) alkotják. Minden egyes képpontról tárolva vannak annak színinformációi. Az alakzat megrajzolása után annak pontjai beépülnek a kép pontjaiba, utólag nem módosíthatók. Igen jó minőségű képek megjelenítésére alkalmas, de ez nagy fájlméretet eredményez. Nagyításakor a kép minősége romlik, torzul.

A Windows rasztergrafikus fájl formátuma a .BMP.

 

Vektorgrafika:

A kép vektorokból épül fel, nem képpontokból. Az alakzatokat jellemzőikkel, grafikus utasítások formájában tárolja, pl. egy egyenest két végpontja koordinátájának megadásával ír le. Előnye, hogy tetszőlegesen méretezhető, a kép minősége nagyításkor sem romlik. Az egyes rajzelemek külön-külön is módosíthatók. A fájlméretük kisebb, mint a bittérképes állományoké (mivel nem tartalmaznak minden egyes képpontról információkat). Inkább vonalas ábrák létrehozására alakalmas, fényképminőségű képek megjelenítésétre nem.

A Windows vektorgrafikus fájl formátuma a .WMF.

 

 

32. Hogyan történik az analóg képfájlok digitalizálása?

 

Az analóg képek digitalizálásának általános módja a lapolvasóval történő beolvasás. A digitalizálást a lapolvasó és annak szoftvere végzi.

 

Folyamata:

- Mintavételezés: Célja összekapcsolni az analóg kép egyes képelemeit a digitális kép képpontjaival úgy, hogy a kép valósághűen megjeleníthető legyen a képernyőn. A mintavételezést a lapolvasó felbontásának változtatásával lehet szabályozni ( a digitális képállomány képpontjainak száma).

- Kvantálás: Az egyes képelemek szín és fényesség információinak meghatározása. A képelem színét a három alapszín (RGB) additív keverésével állítják elő.

 

 

33. Hogyan lehet egy digitális képállomány méretét megbecsülni?

Vízszintes méret képpontban * függőleges méret képpontban * színinformáció bitben / 8 = kép mérete bájtban.

 

 

34. Miért kell a képállományokat tömöríteni? Milyen tömörítési eljárásokat ismer? Mi jellemzi az egyes eljárásokat?

 

Tömörítés nélkül a képállományok nagyméretűek, tárolásuk nagy tárolókapacitást igényel, a műveletek nehézkesek velük (pl. multimédiaalkalmazások, Internet).

 

GIF:

Veszteségmentes eljárást használ (az eredeti fájl visszaállítható). A tömörítés alapja egy helyettesítési eljárás, amelyben adatsorozatokat egy mintatáblázat sorszámával helyettesítenek. A képpontok színkódjai ismétlődő adatsorozatok. Ha ezeket az adatsorozatokat beírják egy mintatáblázatba, az adatsorozat a képfájlban helyettesíthető a mintatáblázat megfelelő sorának számával. A maximális méretcsökkenés az ismétlődő minták számától függ. (Persze a mintatáblázatot a fájl végéhez csatolni kell.)

 

JPEG:

Veszteséges eljárás (elvesznek adatok a képből, az eredeti nem állítható vissza). Érzékelésen alapuló tömörítési eljárás, mert az elhagyásra kerülő adatokat az emberi szem érzékelési tulajdonságainak fegyelembevételével választja ki. A kibontott színes képeknél nincs észrevehető minőségromlás, ha a tömörítés kb. 10-szeres. Szürke skálás képeknél a minőségromlás 5-szörös tömörítésnél jelentkezik. Nem tömöríti hatékonyan azokat a képeket, melyekben sok a színváltás. (A tömörítési arány illetve az esetleges minőségromlás mértéke a felhasználó által tetszőlegesen állítható.)

 

 

35. Hogyan történik a képfájl tömörítése a JPEG eljárásban? Ismertesse az előkészítést, a színkódok összenyomását, tömörítését! Milyen tömörítés érhető el nem észlelhető minőségromlás mellett?

 

Első lépés: YUV koordinátarendszerbe konvertálás RGB szín koordináta rendszerből, majd elválasztja egymástól a világosság és színkódokat (ezzel alkalmazkodik az emberi látás jellemzőihez)

Második lépés: csökkenti a színkódok bitszámát „4:2:2” (vízszintesen megfelezett színinformáció) „4:1:1” (vízszintesen és függőlegesen megfelezett színinformáció – egy képpont színkódja nem csupán az utána következő képpont színkódját definiálja, hanem az alatta lévő és mellette lévő képpont alatt lévő képpont színkódját is)

Harmadik lépés: 8 x 8-as makroblokkokra bontás, majd diszkrét koszinusz transzformációval kiszámítja a blokkokat alkotó frekvencia komponensek amplitúdóját

Negyedik lépés: tömörítés Huffmann kódolással

 

12-szeres tömörítési arány esetén még nem érzékelhető minőségromlás

 

 

36. Mi az animáció? Miben különbözik egy animációs képsor egy mozgókép képsortól?

 

Animáció: Mozgás szimuláció, melyet állókép-sorozatok megjelenítésével állítunk elő.

 

Az animáció és a videó közti különbség: Az animáció önálló képekből indul el és ezek összerakásával kelt mozgásérzetet. A videó folyamatos mozgásról készített pillanatfelvételek sorozata.

 

 

37. Milyen típusú animációkat ismer? Mi jellemzi az egyes animáció típusokat?

 

Állandó előtérrel készülő animáció: Az előtér változatlan, miközben a háttér változik. A háttér gyors változtatása folyamatos mozgás látványát kelti.

 

Állandó háttérrel készülő animáció: Egyszerűbb állandó hátteret az animáció minden egyes lapjára felvenni, és utólag rárajzolni a változó előteret. Az így készülő animáció könnyebben és gyorsabban hozható létre.

 

Objektum animáció: Egy előre elkészített grafikus objektumot mozgat a képernyőn egy előre megadott útvonalon. Az animáció hatásának fokozása érdekében a mozgatás közben az objektummal bizonyos műveletek végezhetők (nagyítás, kicsinyítés, elforgatás), de az objektum nem változhat.

 

 

38. Milyen TV szabványokat ismer és melyek legfontosabb jellemzőik?

 

NTSC:

képváltás: 29,97 képkocka/s

sorok száma: 525 / váltósoros

képarány: 4:3

alkalmazása: USA, Dél-Amerika, Japán

 

SECAM:

képváltás: 25 képkocka/s

sorok száma: 625 / váltósoros

képarány: 4:3.

alkalmazása: Francia, Kelet-Európa, Közel-Kelet

 

PAL:

képváltás: 25 képkocka/s

sorok száma: 625 / váltósoros

képarány: 4:3

alkalmazása: Németország, Nagy-Britannia, Benelux-államok

 

 

39. Hogyan lehet analóg videojeleket a monitoron lejátszani?

 

Videóillesztő kártya:

Bemenőjelét egy videokamera vagy videó rekorder szolgáltatja. A kimenőjel közvetlenül a monitorra kerül. Mivel a monitorra a kép a grafikus kártya megkerülésével jut, a grafikus kártya színmélysége nem befolyásolja a videó kép megjelenését. Nem lehet a képkockákat feldolgozásra rögzíteni.

 

Overlay kártya:

Nagy teljesítményű videokártya, mely a beérkező képjelet digitalizálja. A kártyán található videó-digitalizáló az analóg képjelet a használt TV szabványtól függően másodpercenként 25-ször (PAL, SECAM) vagy 30-szor (NTSC) digitalizálja, és a kártyán található video-memóriába menti. A videó digitalizáló mintavezérlési frekvenciája több mint 10 MHz és bitszáma legalább 16 bit, esetleg 24 bit. A digitalizált adatok mindig a kártyán maradnak, a számítógép nem tud ezekhez az adatokhoz hozzáférni.

 

 

40. Hogyan történik a videojelek digitalizálása? Hogyan történik a mintavételezés, kvantálás? Hogyan működik a videó-digitalizáló kártya?

 

Digitalizálás lépései:

Leképezés: Az analóg képjelből kétdimenziós képfüggvény jön létre, amely tartalmazza a képjelek kockáit.

Mintavételezés: Az állóképekhez hasonlóan, az analóg képet annyi képelemre bontják ahány pixelből áll majd a digitális képkocka. A mintavételezési frekvenciát kétszeresére szokták választani, mint a videojel felső határfrekvenciája (TV: 10 MHz).

Kvantálás: Ekkor kerül bináris számokkal megadásra a tetszőleges nagyságú elektromos jel világosságkódja és a két színkódja. Ezek a kódok alkotják majd a képpont értékét.

 

Az egyszerű videó-digitalizáló kártyák csak a képjeleket digitalizálják, a hangjelek a számítógép hangkártyájára továbbítódnak. Általában vezérlő szoftver tartozik hozzájuk. A kimenetükön tömörítés nélküli digitális képjelek jelennek meg, amelyek különböző módon feldolgozhatók. A nagy adatátviteli sebesség miatt célszerű PCI buszhoz csatlakoztatni.

 

 

41. Hogyan lehet megbecsülni egy digitalizált videóállomány méretét? Hogyan befolyásolja a méretet a képváltási frekvencia, képméret, színmélység?

 

Képkockánkénti méret (bájt) * képváltási frekvencia (Hz) * a videó hossza (s)

Pl.: 320*240 képpontos ablakban 25 kép/s színmélység, 24 bit 1 mp. 320 * 240 * 24 * 25 / 8 = 5 760 000 bájt.

Mivel a videoállományban lévő hangfájl mérete elenyésző a képinformációk méretéhez képest, ezért a videoállomány mérete a képfájl méretéből megbecsülhető.

 

A képváltási frekvencia, a képméret, a színmélység növelésével egyaránt nő a videoállomány mérete.

 

 

42. Miért van szükség a videoállományok tömörítésére? Mi a tömörítés? Milyen kapcsolat van a tömörítés és a bitsebesség között?

 

Mivel a digitalizált videóállomány mérete igen nagy (1 perc kb. 340 Mbyte), nehéz tárolni, kezelni, tömörítésre van szükség. Egyes módszerekkel 50-szeresnél nagyobb tömörítési arány is elérhető. Tömörítési arány: a tömörített ill. a tömörítetlen állomány méretének az aránya.

 

A videoállomány lejátszásakor bizonyos mennyiségű bitet kell a számítógépnek a háttértárolóról beolvasnia. Tömörített állomány esetén ez természetesen kevesebb. A tömörítő eljárásoknál ezért gyakran maga a bitsebesség adható meg, és ebből állítódik be a tömörítési arány.

 

 

43. Hogyan történik a tömörítés a képkockán belül és a képkockák között?

 

Képkockán belüli tömörítés: a JPEG képek tömörítéséhez hasonló módon.

 

Képkockák közötti tömörítés: Az eljárás kihasználja azt, hogy az egymást követő képkockák alig térnek el egymástól. Így elég csak azokat a képrészeket tárolni, melyek az előző képkockához képest megváltoztak. A csak változásokat tároló képkockák az ún. deltakeretek. A képkocka képe a korábbi képkockákból származó adatokból és a hozzáadott deltakeretekből állítható össze. Az időnként beszúrt teljes képkockák az ún. referencia képkockák. (ált. minden 15.) Veszteséges tömörítési eljárás, de nagy tömörítési arány érhető el általa.

 

 

44. Milyen az AVI fájl szerkezete? Hogyan történik a képkockák tömörítése? Mi a különbség a referencia képkocka és a delta képkocka között?

 

A kép és a hanginformáció mindig váltakozva követi egymást.

 

Szerkezete:

1. RIFF fejléc a (Form Header) fájlformátum neve 4 karakteren (AVI)

2. Chunk – adatelem 4 karakter azonosító (JUNK)

3. List – 4 karakter azonosító (LIST)

 

Az eljárás képkockák közötti tömörítést is végez, a szoftver dönt arról, hogy egy képkocka melyik része változzon meg. Általában kis méretű deltakeretek találhatóak a nagyobb tömörítés érdekében, de ez minőségromlással jár együtt. Minden 15. képkocka után egy teljes képkocka kerül rögzítésre. A hangadatok WAV formátumban tárolódnak tömörítés nélkül.

 

Referencia képkocka: olyan képkockák, melyek kibontásához nincs szükség az előtte található képkockák ismeretére

Delta képkocka: csak a megváltozott képrészeket tartalmazza

 

 

45. Milyen MPEG szabványokat ismer? Milyen átviteli sebességgel dolgoznak az egyes szabványok, és milyen alkalmazásoknál használják őket?

 

MPEG1: 1,5 Mb/s bitsebesség, CD-ROM-ok

MPEG2: 4-15 Mb/s bitsebesség, DVD-k

MPEG4: 4,8-64 kb/s digitális TV, multimédia alkalmazások

 

 

46. Hogyan tömörít az MPEG1 szabvány? Mit ért I, P, és B képkocka alatt?

 

Először a képállományokon RGB YUV transzformációt végez, elválasztja egymástól a világosságkódot és a színkódot, majd a két színkód bitjeit 4:1:1 arányban összenyomja. Ezzel képállomány mérete felére csökken.

Képkockák közötti tömörítés: A szomszédos képkockák közötti képi redundanciát csökkenti, mert csak a képkockák közötti változásokat kódolja.

- I képkocka: teljes képet tartalmaz

- P képkocka: előrebecsült képkocka, csak az előző I és P képkockához képest viszonyított változást tartalmazza

- B képkocka: kétirányú képkocka, tartalmának meghatározásához a megelőző I és P képkockát, és a követő I és P képkockát veszik figyelembe

Képkockán belül a JPEG eljáráshoz hasonlóan tömörít.

 

 

47. Hogyan tömörít az MPEG2 szabvány? Mit biztosít a nagyobb bitsebesség és a változó bitsebesség?

 

Első lépés a képpont színinformáció transzformációja és összenyomása 4:2:2 vagy 4:2:1 vagy 4:2:0 arányban.

Ezek után következik a képkockák közötti tömörítés, mely az MPEG1 eljáráshoz hasonlóan történik. Itt az egy képcsoportba tartozó I, B, P képkockák száma 1 és 15 között változtatható.

A tömörítés közben a képtartalomtól függően változhat a bitsebesség is.

Az MPEG2 eljárás a hang és képállományokat független elemi adatfolyamokba tömöríti  csomagolt elemi adatfolyam  továbbított adatfolyamok formájában továbbítja.

 

 

48. Hogyan tömörít az MPEG4 szabvány? Mi az audiovizuális objektum? Mit ért tartalomalapú kódoláson?

 

Tetszőleges alakú képi videó objektumokat lehet önállóan kezelni a tartalom alapú kódolási mód támogatásával. Kiváló hibakezelési és hibatűrési tulajdonságokkal rendelkezik. Megenged alkalmazói beavatkozást is. Kis képváltási frekvenciával dolgozik, a QCIF formátumtól a TV formátumig. Lehetséges a váltósoros megjelenítés. Megenged alkalmazói beavatkozást is.

 

Audiovizuális objektum (AVO): hangadatokat, képadatokat vagy audiovizuális adatokat tartalmazó kódolt egységek

 

Tartalom alapú kódolás: önállóan képes tömöríteni és kibontani a jelenetben található videó objektumokat

 

 

49. Hogyan tömörít az Indeo eljárás? Mit lehet az Indeo eljárás paraméterezésekor beállítani? Mit biztosítanak a kulcs-képkockák?

 

Képkockák közötti és képkockán belüli tömörítést használ. A tömörített állomány kulcs és delta képkockákból áll. A delta képkockák nem tartalmazzák a teljes képet, csak azokat, amelyek a korábbi képkockákhoz képest megváltoztak. Minden állomány első képkockája kulcs képkocka. Teljesítményskálázás: a lejátszás a rendelkezésre álló számítási teljesítményhez igazodik.

 

Beállítható paraméterek:

- a tömörített fájl adatátviteli sebessége

- a hang és képállomány váltakozásának aránya (alapértelmezés: 1, azaz a hang közvetlen a képkocka mögött található)

- a kulcs-képkockák közötti távolság (befolyásolja az adatátviteli sebességet, a képminőséget és a lejátszás minőségét)

 

 

50. Mit ért videokonferencia alatt? Milyen információkat kell továbbítani, és milyen feltételekkel kell azokat továbbítani, fogadni?

 

Több helyszínről egyidejűleg történő élő TV közvetítés, amely lehetővé teszi, hogy a résztvevők hallják és lássák egymást.

Minden helyszínről hang és képadatainak valós időben történő rögzítése, tömörítése, és továbbítása a többi résztvevő felé, valamint a beérkező hang- és képadatok dekódolása és megjelenítése a hangszórón és a képernyőn. Alapfeltétel: megfelelő minőségű és sebességű adatátviteli közeg.

 

 

57. Melyek a tömörítési eljárásokkal szemben támasztott elvárások? Milyen tömörítési eljárásokat ismer?

 

- a tömörített és az eredeti adathalmaz hányadosa (tömörítési arány) a lehető legkisebb legyen

- használja ki a tömörítendő adathalmaz belső szerkezetének sajátosságait

- legyen hatékony

- illeszkedjék a már meglévő rendszerekhez

- információvesztés esetén ne romoljon a minőség

 

Fajtái:

- veszteségmentes (futamhossz, különbségi, változó hosszúságú, Huffmann aritmetikai, bitsík)

- veszteséges (előrebecsléses, transzformációs)

 

 

58. Mi jellemzi a veszteségmentes tömörítést és a veszteséges tömörítést?

 

Veszteséges tömörítő eljárások:

- a tömörített állományokból az eredeti nem állítható vissza

- pszichovizuális vagy pszichoakusztikus redundancián alapul

- hang és kép esetén igen hatékonyak lehetnek, de természetesen nem alkalmazhatók programok esetén

 

Veszteségmentes tömörítési eljárások:

- a tömörített állományokból az eredeti állomány visszaállítható

- csak kódolási és képi redundancián alapulhat

- Futási hossz kódolás; Különbségi kódolás; Huffmann-kódolás

 

 

59. Mi a Huffmann-kódolás lényege? Milyen kódtáblákat használ a Huffmann-kódolás?

 

Erősen eltérő gyakoriságú karakterek esetén. A módszer lényege egy kód összerendelés, mely figyelembe veszi az egyes jelek, bájtsorozatok előfordulási gyakoriságát (az adatok között gyakrabban előfordulókhoz rövidebb, a ritkábbakhoz hosszabb kódot rendel). Hátránya a számításigényesség, valamint hogy a kódtáblát is megbízhatóan kell valahol tárolni.

 

Statikus kódtábla: Egy előre elkészített táblázat, ami nagyszámú hasonló állomány elemzése alapján alakult ki (fax).

Globálisan adaptív kódtábla: Az állomány adatainak elemzése útján készül.

Lokálisan adaptív kódtábla: A kódgenerálás során nem állandó, az adatokhoz tartozó gyakoriságértékek kísérik.


© Minden jog fenntartva.