Marketingmenedzsment
Feladata:
- a piac elemzése, a fogyasztói igények feltérképezése
- a vállalat termékének ill. szolgáltatásának megismertetése a fogyasztókkal
- a fizetőképes keresletnek a vállalkozás termékekeire ill. szolgáltatásaira történő ráirányítása
- a vállalkozás tevékenységének (folyamatainak), és környezetének egységes rendszerben történő alakítása a piaci igények minél teljesebb kielégítése érdekében
Célja: a vásárlás ösztönzése, vevői elégedettség elérése, pozitív kép kialakítása a vállalatról ismételt vásárlás, szélesebb vásárlókör a vállalati eredmény növelése, hosszútávú profitmaximalizálás
Jellemzői:
- műszaki-, közgazdasági-, szervezési-, szociológiai-, pszichológiai eszközöket magába foglaló módszertan
- a piaci alkalmazkodás és a piacbefolyásolás eszköze (a környezet elvárásait közvetíti a vállalkozás felé, másrészt a vállalkozás belső érdekeiből, adottságaiból fakadóan megpróbálja alakítani a környezetét)
- a fogyasztói igények a szükségletekből fakadnak, amelyeket pedig az adott társadalom viszonyai határoznak meg
(a marketing fejlődése is ezen vonalon, de fordított sorrendben történt)
Fejlődése:
Szakasz neve |
Jellemzője |
Ideje |
A marketing által szervezett területek |
Termelésorientált |
A vállalat a gyártási folyamatra helyezi a hangsúlyt, és ezt közli a fogyasztóval; tömegtermelés költségcsökkentés |
1900-as évek eleje |
Különálló
|
Kínálatorientált |
Hangsúlyozza a termék jó tulajdonságait, anélkül, hogy a fogyasztói igényekkel tisztában lenne |
1930-as évek
|
Értékesítés
|
Fogyasztóorientált |
Megpróbálják a terméket a fogyasztói igényeknek megfelelően kialakítani – piackutatás, vásárlói szokások vizsgálata, motivációk |
1940-es évek
|
Termelés, értékesítés
|
Beruházás-orientált |
Az állóeszközök létesítését, a beruházásokat a fogyasztói igének ismeretében végzik |
1950-es, 1960-as évek |
A teljes vállalat
|
Keresletorientált |
Szükségletteremtés – a marketing a sikeresebb piaci szereplés érdekében maga hoz létre szükségleteket, pszichológiai eszközöket használ a kereslet befolyásolása érdekében |
1970-es, 1980-as évek |
A vállalat és a fogyasztó
|
Társadalomorientált |
A teljes külső környezetet: a társadalmat igyekszik szempontjainak megfelelően alakítani |
1990-es évektől
|
A vállalat és a teljes társadalmi környezet |
- létszükségletek, amelyek a létfenntartáshoz kellenek (evés, ivás, fűtés stb.)
- valós szükségletek, amelyek az életet könnyebbé, kellemesebbé teszik (autó, telefon, tűzhely stb.)
- teremtett szükségletek, amelyek pusztán a társadalmi elvárások, a szokások, a divat és a marketing által teremtett szükségletek (márkás ruhák, ékszerek, illatszerek stb.)
- káros szükségletek, amelyek kifejezetten „nem szükségesek”, és betegséget okozhatnak (dohány, alkohol, vitamintabletta, stb.)
- Teljes piac: annak a piacnak az egésze, ahol a vállalkozás (üzleti egység) jelen van
- Potenciális piac: azon fogyasztók összessége, akik a vállalkozás által kínált termékeknek elméletileg vevői lehetnek – a vállalkozás tényleges hatóköre erre a piacra terjed ki, ezen a körön belül lehet gondolkodni a vevői igények kielégítéséről
- Elérhető piac: az itt jelenlevő potenciális vevők rendelkeznek megfelelő anyagi erőforrásokkal a termék megvásárlásához – ezért rövid távon is elérhető lehet
- Célpiac: azon vevők összessége, akiket a vállalkozás ki akar szolgálni, akiket szolgáltatásaival kifejezetten megcéloz – a tényleges marketingmunka majd ezen vevők felé irányul – kiválasztása a marketingstratégia fontos eleme
- Lefedett piac: a piacnak az a része, amelyiket már a vállalkozás szolgál ki – olyan vevők tartoznak ide, akik már megvették az adott terméket
1. A VEVŐK JELLEMZŐI
a) Szervezeti piac – alapanyagokat (nyersanyagok, alkatrészek) és termelési eszközöket (berendezések és segédanyagok) értékesítenek; jellemzően vállalkozások, állami és társadalmi intézmények jelennek meg vevőként – vásárlói szokásaik, motivációjuk, döntéshozatali mechanizmusok alapvetően eltér a fogyasztói piacon megszokottól – a marketingmunkát gyakran érdemes szervezetekre lebontva végezni
Szükséges információk:
- a szervezet beszerzési döntéshozatali mechanizmusa (kik, milyen rendben, milyen ellenőrzési keretek között hozzák a döntéseket)
- mekkora az egyszeri és a folyamatos igény az adott termékre, mekkora maga a szervezet
- a szervezet milyen egyéb szervezetekkel van kapcsolatban
- melyek a szervezet speciális igényei
b) Fogyasztói piac – tartós és nem tartós fogyasztási cikkeket értékesítenek – nem lehetséges a „testre szabott” marketing, a fogyasztói piaci csoportok általános jellemzőit kell felderíteni
Szükséges információk: a fogyasztó vásárlói magatartását befolyásoló külső-belső tényezők
- földrajzi jellemzők (lakóhely - régió, város, településméret, településtípus, népsűrűség, éghajlat, földfelszín, közlekedés)
- demográfiai jellemzők (életkor, nemek, családi állapot, családnagyság)
- társadalmi-kulturális jellemzők (képzettség, foglalkozás, vallás, kultúráltság, szubkultúra, nyelv, etnikum, szokások, hagyományok, divat, referenciacsoportok)
- gazdasági jellemzők (jövedelem, életszínvonal, tulajdonviszonyok, vagyon, lakáshelyzet)
- személyes (pszichológiai) jellemzők (életforma, életstílus, szükségletek, személyiségjegyek, beállítottság, értékrend, motivációk, magatartás, észlelés, szabadidő eltöltése, hobby)
- fogyasztási jellemzők (fogyasztói szokások, fogyasztási volumen, árérzékenység, márkahűség, image-hűség)
2. EGYÉB INFORMÁCIÓK
- a piaci versenytársakra vonatkozó információk – számuk, termékeik, technológiájuk, várható piaci lépéseik
- a potenciális szállítókra vonatkozó információk – megbízhatóság, termékeik minősége, szállítási feltételeik stb.
- a vállalkozás állami- (kormányzati, politikai, jogi, nemzetgazdasági) és társadalmi környezetére vonatkozó információk – pl. törvények, a jövőbeni állami szabályozás irányai
1. MARKETING-VERSENYSTRATÉGIA
- a cég milyen szerepet kíván betölteni a piacon, milyen pozíció elérésére törekszik
a) piaci vezető - célja a legnagyobb piaci részesedés elérése
eszközei:
- magas szintű, folyamatos innováció
- széles célpiac, vagy tömegtermelés-piacstratégia
céljai:
- az elérhető (hosszútávon a potenciális) piac bővítése
- piaci részesedésének megvédése, növelése
- a piac általános stabilitása
- új versenytársak belépésének korlátozása
b) piaci kihívó - erőteljesen törekszik piaci részesedésének növelésére
eszközei:
- erőteljes innovációs tevékenység, korszerűbb termékek
- árverseny (olcsó áruk, árleszállítás, kampányok)
- a marketingkommunikációs eszközök intenzív alkalmazása
- választékbővítés
- rugalmas, agilis munkaerő alkalmazása
- piacstratégiáját a célpiaci- és termékválaszték-marketing kombinált alkalmazása jellemzi
céljai:
- a meglévő piaci rések gyors elfoglalása
- a gyengébb helyzetű cégek piacának megtámadása
- a piaci vezető pozícióinak megtámadása
c) piaci követő - részesedésük megtartására koncentrálnak
- innovációs készségük korlátozott, bevált módszereikhez ragaszkodnak
- a megnyíló piaci réseket igyekeznek elfoglalni, amennyiben erősebb kihívó nem jelentkezik
- az egyszerű újratermelés jellemzi őket, nagyobb beruházásra csak ritkán vállalkoznak
- innovációs és beruházási tevékenységet csak a kihívók támadása vagy ennek esélye esetén fejt ki jelentősebb mértékben
d) piaci meghúzódó
- a kis piaci szegmensek minél tökéletesebb kitöltésére törekszik
- ebben tesz szert nagy gyakorlatra, így nehezebb más, nagyobb cégek számára a behatolás ezekbe a szegmensekbe
- piacstratégiáját a szűk körű célpiaci marketing jellemzi, ezt viszont igen hatékonyan műveli
2. MARKETING-PIACSTRATÉGIA
a) tömegmarketing
- a vállalkozás jellemzően tömeggyártást folytat, és azt igyekszik az egész piacon teríteni
- nem tesz különbséget a piaci szegmensek között, ezért termékét sem differenciálja – az egész piacot célozza
- előnye: alacsony költségű termelési folyamat
- hátránya: magas marketingkommunikációs költségek
b) termékválaszték-marketing
- különbséget tesz a termékek között aszerint, hogy melyik piaci szegmens számára készíti azokat - az biztosítja a választékot az egész piac tekintetében
- a termékskála itt széles, sokféle minőségű és árú áruból választhat a vevő - a fogyasztók pillanatnyi hangulatuknak és pénztárcájuknak megfelelően választhatnak a termékekből
- előnye: több újdonságot nyújt a vevő számára, nehezebb a versenytársak számára a piacra való betörés
- hátránya: magasabbak az innovációs és a termelési költségek
c) célpiaci marketing - alapgondolta, hogy a piac nem egységes, hanem egymástól elkülöníthető képződmény; a legkorszerűbb piacstratégia; három jól elkülöníthető részből áll:
- piacszegmentálás - a piac részekre bontása a vállalkozás szempontjából lényeges ismérvek szerint – földrajzi jellemzők (lakóhely - régió, város, településméret, településtípus, éghajlat, földfelszín, közlekedés); demográfiai jellemzők (életkor, nemek, családi állapot, családnagyság); társadalmi-kulturális jellemzők (képzettség, foglalkozás, vallás, szubkultúra, nyelv, etnikum, szokások, divat); gazdasági jellemzők (jövedelem, életszínvonal, vagyon); pszichológiai jellemzők (életforma, életstílus, szükségletek, személyiségjegyek, beállítottság, értékrend, motivációk, magatartás, szabadidő eltöltése, hobby) – cél: minél nagyobb homogenitás, jó azonosíthatóság, elkülöníthetőség, mérhetőség, megfelelő nagyság, elérhetőség, megközelíthetőség, időbeli stabilitás, állandóság
- célpiacok kiválasztása - belső és külső tényezők – piaci vonzerő (méret, növekedés, stabilitás), hatékonyságvizsgálat (a célok és befektetések összevetése), esélyek mérlegelése, társadalmi-környezeti tényezők – figyelembevételével
- termékpozícionálás - a termék versenyelőnyeinek kiválasztása (a termék tulajdonságai, paraméterei alapján; a felhasználás előnyei, sajátosságai - pl. biztonság, kényelem - alapján; a versenytársak termékeihez viszonyítva; az ár-érték viszony alapján), a versenyelőny formába öntése, eljuttatása a vevőhöz (a marketingmix alkalmazásával)
3. MARKETINGMIX (4P)
- a marketing eszközrendszere, a marketingstratégia akcióterve
- a vállalkozás ezeket az eszközöket használja a környezettel való kapcsolattartásban
a) Termékmarketing (termékpolitika)
termékmix – a vállalkozás által piacra vitt termékskálát jelenti (a termékkínálat szélessége)
Alapvető kérdések a kialakítása során:
- a termékválaszték szélességének meghatározása (kell-e a meglévő választékot szűkíteni, vagy bővíteni, termékvonalak leállításával vagy újabbak indításával)
- termékfejlesztések szükségessége (kell-e új termékeket kifejleszteni)
- kell-e speciális igényeket kielégítő termékeket tartani, vagy csak a hagyományos, illetve átlagos szükségletek kielégítésére kell koncentrálni
termékvonal – a hasonló funkciójú termékek egymást követő, továbbfejlesztett változatai (a termékkínálat mélysége)
Szerepe:
- lehetővé teszi a folyamatos megújulást, a fogyasztói érdeklődés fenntartását
- a megújuló termékváltozat az áremelés tágabb lehetőségét biztosítja a vállalkozásnak („újabb, jobb, tehát drágább”)
Döntések a termékvonalról:
- mikor melyik termékvonal meghosszabbítása indokolt
- milyen ütemben kell a termékvonal régebbi tagjait a piacról kivezetni (a termékéletciklus figyelembevételével)
- milyen arányokat kell kialakítani a termékvonalak között (ez átvezet a termékmix kialakításához)
termékéletciklus – egy termék életpályája (életgörbéje) – piaci szereplése (az árbevétel ill. a nyereség) az időben ábrázolva – négy szakaszra osztható:
- bevezetés – a termék kevéssé ismert, és kicsi a gyártási tapasztalat előállítása általában még veszteséges; erős marketingtevékenység szükséges a megszerettetéshez, ill. a költséghatékony gyártási folyamat kidolgozása a termelés- és az innovációs menedzsment által (a termék sorsa ebben a szakaszban dől el)
- fejlődés – az eladási ütem növelése nyereség; a termelési folyamat javítása; a piaci részesedés növelése
- érettség – a termék a piacon elfogadottá, megszokottá vált; jelentős termelékenységnövekedés már nem várható; a bevétel lassan nő, majd stagnál, végül csökkenni kezd – ezt az időt kell kihasználni az új termék piacra vitelére
- hanyatlás – a termék eladása, s ezzel a nyereség gyors ütemben csökken; a termék kivonása a piacról elkerülhetetlenné válik – ez csak addig késleltethető, míg a következő termék nincs megfelelő piaci helyzetben
egyéb eszközök
márkanév – megkülönböztető árujelzés, amely megjeleníti a terméket a piacon (név, szimbólum, forma, dallam, ill. ezek kombinációja) – segíti az áru kiválasztását az árutömegből, elárulja a termék eredetét, tanúskodik a minőségéről, jellemzőiről, biztosítja az újravásárlását (hétköznapi cikkeknél nem olyan hatásos) – frappánsnak, kellemes asszociációkat előidézőnek, könnyen megjegyezhetőnek és megkülönböztethetőnek kell lennie
eldöntendő kérdések:
- jogilag levédjük-e a márkanevet (a jogilag védett márkanév a védjegy – ®, TM, ©)
- a terméknek önálló márkaneve legyen, vagy a gyártó ill. a forgalmazó nevén fusson-e
- minden termékre külön márkanevet alkalmazzunk, vagy több termék (pl. egy termékcsalád) fusson egy márkanév alatt
design – ipari formatervezés, amely a versenytársak azonos funkciójú és műszaki színvonalú termékeit megkülönbözteti egymástól, figyelemfelkeltő és asszociációkeltő hatású – kialakításánál cél a funkció és az esztétikum összhangja
csomagolás – kialakításához ipari tervezői, reklámpszichológiai, technológiai és jogi ismeretekkel kell rendelkezni
- hagyományos funkciói: az áru tartóedénye; lehetővé teszi az azonosítását, a szállítását; védi a terméket a gyártósortól a fogyasztóig a külső hatásoktól (fontos minőségbiztosítási eszköz); a jogszabályoknak megfelelő vásárlói tájékoztatás hordozója (tartalom, mennyiség, összetétel, gyártó, származási hely, szavatossági idő, használat, szállítás, tárolás, ár)
- marketingfunkciói: információhordozás; figyelemfelhívás; különféle promóciós eszközök helyezhetők el rajta (reklámok, nyereményjátékok, ajándékok, stb.)
b) Ármarketing (árpolitika)
feladatköre:
az árpolitikai célok kialakítása (árstratégia)
- a profitmaximalizálást biztosító ár meghatározása – alapvető cél
- forgalomnövekedés, a piaci részesedés növelése – különösen a termék bevezetésekor a kereslet árrugalmasságának ismeretében, pl. alacsonyabb árral
- az árbevétel maximalizálása – különleges esetben, átmenetileg, pl. hitelfelvétel megalapozása
- a minőségi árképzés politikájának alkalmazása – kiemelkedően magas ár, melynek okai: a presztízs-hatás előidézése (a presztízsjószágok magas ára befolyásolja a fogyasztói ízlést, kívánatosabbá teszi a fogyasztó számára azt); a minőségi színvonal tartásának magas innovációs és termelési költségei; magas marketing-kommunikációs költségek
- az árstabilizáló árképzés politikájának alkalmazása – a változatlan árakkal (még ha ez rövid távon nem is termel megfelelő szintű nyereséget) a biztonságot sugallják a piac felé
- a túlélést biztosító árképzés politikájának alkalmazása – válsághelyzetben, rövid távon, nyereség nélküli árak
a termék piaci bevezető árának kialakítása
- behatoló árstratégia – az alacsony ár erejét használja ki a nagyobb piaci térnyerés érdekében, és csak később emeli az árat az átlagos piaci szintre
- lefölöző árstratégia – a termék újdonságát kihasználva magas árral indít, és csak később csökkenti az árat a piaci szintre – ez a stratégia már kezdetben nyereségessé teszi a terméket
- az árstratégia és promóciós mix kombinálása:
Lefölöző árstratégia Magas promóció- a legmagasabb kockázat - a legnagyobb haszon lehetősége - részletes ismereteket igényel a piacról |
Behatoló árstratégia Magas promóció- gyors piaci térnyerés - széles körben fogyasztott termék, nagyméretű felvevőpiac, és a versenytársak és a piac részletes ismerete esetén |
Lefölöző árstratégia Alacsony promóció- viszonylag alacsony kockázat - lassú, de nagy nyereség
|
Behatoló árstratégia Alacsony promóció- a legbiztonságosabb - lassú bevezetés, alacsony profit |
az árképzési módszer meghatározása – a már piacon lévő termékek folyamatos ármeghatározásának elvei
- költségbázisú árképzés – a termékre jutó összes közvetlen és közvetett költség összegzésével, s ennek egy meghatározott százalékát (a hasznot) hozzáadva alakul ki az ár; előnye: egyszerű; hátránya: a piaci viszonyokat nem veszi figyelembe, és elfogadja a termékre fordított költségeket, ezért nem ösztönöz a költségtakarékos termelésre
- keresletbázisú árképzés – az ár meghatározása a piaci kereslet sajátosságainak ismeretében, elsősorban a kereslet árrugalmasságának függvényében történik; ügyelni kell a költségek megtérülésére
a kereslet árrugalmassága: az árváltozás és a keresletváltozás közötti összefüggést adjuk meg számszerűen a segítségével – megmutatja, hogy hány százalékkal változik egy áru kereslete, ha ára egy százalékkal megváltozik – megkapjuk, ha keresletének százalékos változását osztjuk árának százalékos változásával (E = Q / P)
- fontos mutatószám, mert ugyanakkora mértékű árváltozás nem ugyanakkora jelentőségű a különböző javak esetében
- ha abszolút értéke nagyobb egynél, rugalmas keresletű jószágról beszélünk – ilyenkor az áremeléssel keresletcsökkenést, az árcsökkentéssel keresletnövekedést, és így bevételnövekedést érhetünk el
- rugalmatlan árrugalmasságú a kereslet, ha abszolút értéke kisebb, mint egy – ilyenkor az áremelés kisebb mértékű keresletcsökkenést idéz elő, így ezen az úton bevételnövekedés érhető el
- versenytársbázisú árképzés – a piacon kialakult ár elfogadása, a versenytársak árainak alapulvétele; előnye: egyszerű technika, nem generál árversenyt; hátránya: nem veszi figyelembe a termék sajátosságait
- többtényezős (ideális) árképzés – a fenti módszerek előnyeit egyesíti – a vállalkozás figyelembe veszi a termékre fordított költségeket, a piaci helyzetet, a hasonló termékek árát és a terméktől elvárt profitot; hátránya: e tényezők egymáshoz viszonyított arányának meghatározása komplikált
a versenytársak árképzési módszereinek elemzése – az információknak arra is ki kell terjedniük, hogy miként reagálnak a versenytársak az esetleges árváltozásra – ha árat emelnek, ez, azaz az általános áremelkedés (infláció) egy bizonyos mértékig előnyös a vállalkozás számára, mert az infláció leple alatt könnyebb árat emelni, mint stabil árszínvonal esetén
c) Értékesítési hely (disztribúciós politika) - az árunak a fogyasztóhoz való eljuttatásával foglalkozik (Marketingcsatorna: az út, amelyen át a termék eljut a fogyasztóhoz)
tevékenységek:
a termék értékesítési útjának, láncának megtervezése, a közvetítők kijelölése (a disztribúciós rendszer kialakítása)
- saját telephelyen, üzletben (márkaboltban) történő értékesítés (nullaszintű marketingcsatorna)
- közvetítők igénybevétele (egy- vagy többszintű marketingcsatorna – attól függően hány viszonteladó ékelődik a termelő és a fogyasztó közé)
- közös értékesítés más vállalkozással – pl. üzletház (plaza, center)
az értékesítési hely (üzlettér) kiépítése
szempontjai: alapvetően a termék, szolgáltatás jellege; az igénybevétel módja; a piaci környezet határozza meg
- területi elhelyezkedés, megközelíthetőség
- figyelemfelhívás
- üzletméret
- külső megjelenés, belső elrendezés
- kiszolgálási rend
- termékválaszték
- a termékek kiszerelési szintje
- tisztaságfenntartás
az értékesítési hely termékkel való ellátásának megszervezése (a logisztikával szoros kapcsolatban)
d) Marketingkommunikáció (kommunikációs politika, promóciós mix) - azokat az eszközöket jelenti, amelyekkel a vállalkozás közvetlenül hatni akar a fogyasztókra
típusai:
- húzó („pull”) stratégia – a fogyasztót ráveszik, hogy keresse a terméket, eszköze a reklám és a közönségkapcsolatok
- toló („push”) stratégia – a fogyasztó nem keresi a terméket, hanem az értékesítés helyén győzik meg a megvásárlásáról, eszköze az eladásösztönzés és a személyes eladás
eszközei:
reklám - üzenet, melynek célja a fogyasztó tájékoztatása (közli az áru létét és értékét), figyelemfelkeltése és meggyőzése
típusai:
- tárgya szerint:
- termékreklám – egy konkrét terméket reklámoz (pl. a MIZO-tejet)
- termékcsalád-reklám – termékcsoportot reklámoz egy konkrét márka említés nélkül (pl. „fogyasszon több zöldséget!”)
- általános reklám – átfogó termékcsoportot reklámoz (pl. „vásároljon hazai terméket!”)
- cégreklám – egy vállalkozást reklámoz (ez ritka, mert a vállalkozást jellemzően nem reklám útján, hanem a közönségkapcsolatok útján népszerűsítik)
- reklámhordozó szerint: rádió, televízió, újság, hirdetőoszlop, posta, telefon, Internet stb.
- reklámeszközök szerint: hangjáték, reklámfilm, levél, plakát, szórólap, telefonüzenet stb.
eladásösztönzés (sales promotion - SP) - minden olyan juttatás, előny, amelyet a vevő a termék megvásárlásakor kiegészítésül kap, ezért vásárlásra ösztönöz
változatai:
- nyereményjátékok
- ajándéktárgy a termékhez
- árkedvezményt nyújtó szelvények (kuponok)
- törzsvásárlói jutalmak
- nagyobb tételben vásárlóknak árengedmény
- fizetési kedvezmények, részletakciók, hitelek
- ingyenes házhozszállítás
- ingyenes parkolási lehetőség (csak a vásárlóknak, számla felmutatása ellenében) stb.
közönségkapcsolatok (Public Relation - PR) - célja a vállalkozás és környezete közötti jó kommunikáció a megismertetés, az általánosan kedvező megítélés, a rokonszenv, a bizalom érdekében, hogy pozitív kép alakuljon ki a cégről mindazokban, akik véleménye közvetve vagy közvetlenül befolyásolhatja a vállalat helyzetét
részei:
- külső PR – a külső, társadalmi környezettel való kapcsolat, kommunikáció
eszközei:
- sajtótájékoztatók, nyilatkozatok
- a vállalkozás üzleti tervének közzététele, kiadványok
- társadalmi események szponzorálása (tudomány, sport, kultúra stb.), jótékony célú kiadások
- fogadások, rendezvények tartása
- vállalati image-építés (arculattervezés) – a vállalat vonzó jellemvonásokkal való felruházása, a pozitív tulajdonságok kiemelésével (pl. környezetbarátság, állatkísérletek tilalma)
- egyedi vállalati arculat (vállalati embléma, jelmondat, egységes termékstílusjegyek, egységes csomagolás)
- belső PR – a belső kommunikáció, a belső érintettekkel, dolgozókkal való kapcsolat
eszközei:
- vállalati újság
- tájékoztatók
- képzés és oktatás
- üzleti utak szervezése
- rendezvények
- jó közérzet, megfelelő légkör
személyes eladás – közvetlen személyes kapcsolat, kétirányú kommunikáció az eladó és a vevő között a vásárlási döntés elősegítésére – pl. termelőberendezések eladása (ahol az egyéb marketing-kommunikációs eszközök nem hatékonyak), szolgáltatások – kiemelkedően fontos az eladó (ügynök, értékesítési megbízott) személye