Marketingmenedzsment

MARKETINGMENEDZSMENT

 

 

A MARKETING

Feladata:

- a piac elemzése, a fogyasztói igények feltérképezése

- a vállalat termékének ill. szolgáltatásának megismertetése a fogyasztókkal

- a fizetőképes keresletnek a vállalkozás termékekeire ill. szolgáltatásaira történő ráirányítása

- a vállalkozás tevékenységének (folyamatainak), és környezetének egységes rendszerben történő alakítása a piaci igények minél teljesebb kielégítése érdekében

Célja: a vásárlás ösztönzése, vevői elégedettség elérése, pozitív kép kialakítása a vállalatról  ismételt vásárlás, szélesebb vásárlókör  a vállalati eredmény növelése, hosszútávú profitmaximalizálás

Jellemzői:

- műszaki-, közgazdasági-, szervezési-, szociológiai-, pszichológiai eszközöket magába foglaló módszertan

- a piaci alkalmazkodás és a piacbefolyásolás eszköze (a környezet elvárásait közvetíti a vállalkozás felé, másrészt a vállalkozás belső érdekeiből, adottságaiból fakadóan megpróbálja alakítani a környezetét)

- a fogyasztói igények a szükségletekből fakadnak, amelyeket pedig az adott társadalom viszonyai határoznak meg

(a marketing fejlődése is ezen vonalon, de fordított sorrendben történt)

Fejlődése:

Szakasz neve

Jellemzője

Ideje

A marketing által szervezett területek

Termelésorientált

A vállalat a gyártási folyamatra helyezi a hangsúlyt, és ezt közli a fogyasztóval; tömegtermelés költségcsökkentés

1900-as évek eleje

Különálló

 

Kínálatorientált

Hangsúlyozza a termék jó tulajdonságait, anélkül, hogy a fogyasztói igényekkel tisztában lenne

1930-as évek

 

Értékesítés

 

Fogyasztóorientált

Megpróbálják a terméket a fogyasztói igényeknek megfelelően kialakítani – piackutatás, vásárlói szokások vizsgálata, motivációk

1940-es évek

 

Termelés, értékesítés

 

Beruházás-orientált

Az állóeszközök létesítését, a beruházásokat a fogyasztói igének ismeretében végzik

1950-es, 1960-as évek

A teljes vállalat

 

Keresletorientált

Szükségletteremtés – a marketing a sikeresebb piaci szereplés érdekében maga hoz létre szükségleteket, pszichológiai eszközöket használ a kereslet befolyásolása érdekében

1970-es, 1980-as évek

A vállalat és a fogyasztó

 

Társadalomorientált

A teljes külső környezetet: a társadalmat igyekszik szempontjainak megfelelően alakítani

1990-es évektől

 

A vállalat és a teljes társadalmi környezet

A FOGYASZTÓI SZÜKSÉGLETEK CSOPORTOSÍTÁSA:

- létszükségletek, amelyek a létfenntartáshoz kellenek (evés, ivás, fűtés stb.)

- valós szükségletek, amelyek az életet könnyebbé, kellemesebbé teszik (autó, telefon, tűzhely stb.)

- teremtett szükségletek, amelyek pusztán a társadalmi elvárások, a szokások, a divat és a marketing által teremtett szükségletek (márkás ruhák, ékszerek, illatszerek stb.)

- káros szükségletek, amelyek kifejezetten „nem szükségesek”, és betegséget okozhatnak (dohány, alkohol, vitamintabletta, stb.)

 

A PIAC MEGKÜLÖNBÖZTETETT TÍPUSAI (A MARKETING SZEMPONTJÁBÓL):

- Teljes piac: annak a piacnak az egésze, ahol a vállalkozás (üzleti egység) jelen van

- Potenciális piac: azon fogyasztók összessége, akik a vállalkozás által kínált termékeknek elméletileg vevői lehetnek – a vállalkozás tényleges hatóköre erre a piacra terjed ki, ezen a körön belül lehet gondolkodni a vevői igények kielégítéséről

- Elérhető piac: az itt jelenlevő potenciális vevők rendelkeznek megfelelő anyagi erőforrásokkal a termék megvásárlásához – ezért rövid távon is elérhető lehet

- Célpiac: azon vevők összessége, akiket a vállalkozás ki akar szolgálni, akiket szolgáltatásaival kifejezetten megcéloz – a tényleges marketingmunka majd ezen vevők felé irányul – kiválasztása a marketingstratégia fontos eleme

- Lefedett piac: a piacnak az a része, amelyiket már a vállalkozás szolgál ki – olyan vevők tartoznak ide, akik már megvették az adott terméket

 

A MARKETINGMENEDZSMENT TEVÉKENYSÉGEI

I. A KÜLSŐ KÖRNYEZET ELEMZÉSE

1. A VEVŐK JELLEMZŐI

a) Szervezeti piac – alapanyagokat (nyersanyagok, alkatrészek) és termelési eszközöket (berendezések és segédanyagok) értékesítenek; jellemzően vállalkozások, állami és társadalmi intézmények jelennek meg vevőként – vásárlói szokásaik, motivációjuk, döntéshozatali mechanizmusok alapvetően eltér a fogyasztói piacon megszokottól – a marketingmunkát gyakran érdemes szervezetekre lebontva végezni

Szükséges információk:

- a szervezet beszerzési döntéshozatali mechanizmusa (kik, milyen rendben, milyen ellenőrzési keretek között hozzák a döntéseket)

- mekkora az egyszeri és a folyamatos igény az adott termékre, mekkora maga a szervezet

- a szervezet milyen egyéb szervezetekkel van kapcsolatban

- melyek a szervezet speciális igényei

b) Fogyasztói piac – tartós és nem tartós fogyasztási cikkeket értékesítenek – nem lehetséges a „testre szabott” marketing, a fogyasztói piaci csoportok általános jellemzőit kell felderíteni

Szükséges információk: a fogyasztó vásárlói magatartását befolyásoló külső-belső tényezők

- földrajzi jellemzők (lakóhely - régió, város, településméret, településtípus, népsűrűség, éghajlat, földfelszín, közlekedés)

- demográfiai jellemzők (életkor, nemek, családi állapot, családnagyság)

- társadalmi-kulturális jellemzők (képzettség, foglalkozás, vallás, kultúráltság, szubkultúra, nyelv, etnikum, szokások, hagyományok, divat, referenciacsoportok)

- gazdasági jellemzők (jövedelem, életszínvonal, tulajdonviszonyok, vagyon, lakáshelyzet)

- személyes (pszichológiai) jellemzők (életforma, életstílus, szükségletek, személyiségjegyek, beállítottság, értékrend, motivációk, magatartás, észlelés, szabadidő eltöltése, hobby)

- fogyasztási jellemzők (fogyasztói szokások, fogyasztási volumen, árérzékenység, márkahűség, image-hűség)

2. EGYÉB INFORMÁCIÓK

- a piaci versenytársakra vonatkozó információk – számuk, termékeik, technológiájuk, várható piaci lépéseik

- a potenciális szállítókra vonatkozó információk – megbízhatóság, termékeik minősége, szállítási feltételeik stb.

- a vállalkozás állami- (kormányzati, politikai, jogi, nemzetgazdasági) és társadalmi környezetére vonatkozó információk – pl. törvények, a jövőbeni állami szabályozás irányai

II. A MARKETINGSTRATÉGIA MEGHATÁROZÁSA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

1. MARKETING-VERSENYSTRATÉGIA

- a cég milyen szerepet kíván betölteni a piacon, milyen pozíció elérésére törekszik

a) piaci vezető - célja a legnagyobb piaci részesedés elérése

eszközei:

- magas szintű, folyamatos innováció

- széles célpiac, vagy tömegtermelés-piacstratégia

céljai:

- az elérhető (hosszútávon a potenciális) piac bővítése

- piaci részesedésének megvédése, növelése

- a piac általános stabilitása

- új versenytársak belépésének korlátozása

b) piaci kihívó - erőteljesen törekszik piaci részesedésének növelésére

eszközei:

- erőteljes innovációs tevékenység, korszerűbb termékek

- árverseny (olcsó áruk, árleszállítás, kampányok)

- a marketingkommunikációs eszközök intenzív alkalmazása

- választékbővítés

- rugalmas, agilis munkaerő alkalmazása

- piacstratégiáját a célpiaci- és termékválaszték-marketing kombinált alkalmazása jellemzi

céljai:

- a meglévő piaci rések gyors elfoglalása

- a gyengébb helyzetű cégek piacának megtámadása

- a piaci vezető pozícióinak megtámadása

c) piaci követő - részesedésük megtartására koncentrálnak

- innovációs készségük korlátozott, bevált módszereikhez ragaszkodnak

- a megnyíló piaci réseket igyekeznek elfoglalni, amennyiben erősebb kihívó nem jelentkezik

- az egyszerű újratermelés jellemzi őket, nagyobb beruházásra csak ritkán vállalkoznak

- innovációs és beruházási tevékenységet csak a kihívók támadása vagy ennek esélye esetén fejt ki jelentősebb mértékben

d) piaci meghúzódó

- a kis piaci szegmensek minél tökéletesebb kitöltésére törekszik

- ebben tesz szert nagy gyakorlatra, így nehezebb más, nagyobb cégek számára a behatolás ezekbe a szegmensekbe

- piacstratégiáját a szűk körű célpiaci marketing jellemzi, ezt viszont igen hatékonyan műveli

2. MARKETING-PIACSTRATÉGIA

a) tömegmarketing

- a vállalkozás jellemzően tömeggyártást folytat, és azt igyekszik az egész piacon teríteni

- nem tesz különbséget a piaci szegmensek között, ezért termékét sem differenciálja – az egész piacot célozza

- előnye: alacsony költségű termelési folyamat

- hátránya: magas marketingkommunikációs költségek

b) termékválaszték-marketing

- különbséget tesz a termékek között aszerint, hogy melyik piaci szegmens számára készíti azokat - az biztosítja a választékot az egész piac tekintetében

- a termékskála itt széles, sokféle minőségű és árú áruból választhat a vevő - a fogyasztók pillanatnyi hangulatuknak és pénztárcájuknak megfelelően választhatnak a termékekből

- előnye: több újdonságot nyújt a vevő számára, nehezebb a versenytársak számára a piacra való betörés

- hátránya: magasabbak az innovációs és a termelési költségek

c) célpiaci marketing - alapgondolta, hogy a piac nem egységes, hanem egymástól elkülöníthető képződmény; a legkorszerűbb piacstratégia; három jól elkülöníthető részből áll:

- piacszegmentálás - a piac részekre bontása a vállalkozás szempontjából lényeges ismérvek szerint – földrajzi jellemzők (lakóhely - régió, város, településméret, településtípus, éghajlat, földfelszín, közlekedés); demográfiai jellemzők (életkor, nemek, családi állapot, családnagyság); társadalmi-kulturális jellemzők (képzettség, foglalkozás, vallás, szubkultúra, nyelv, etnikum, szokások, divat); gazdasági jellemzők (jövedelem, életszínvonal, vagyon); pszichológiai jellemzők (életforma, életstílus, szükségletek, személyiségjegyek, beállítottság, értékrend, motivációk, magatartás, szabadidő eltöltése, hobby) – cél: minél nagyobb homogenitás, jó azonosíthatóság, elkülöníthetőség, mérhetőség, megfelelő nagyság, elérhetőség, megközelíthetőség, időbeli stabilitás, állandóság

- célpiacok kiválasztása - belső és külső tényezők – piaci vonzerő (méret, növekedés, stabilitás), hatékonyságvizsgálat (a célok és befektetések összevetése), esélyek mérlegelése, társadalmi-környezeti tényezők – figyelembevételével

- termékpozícionálás - a termék versenyelőnyeinek kiválasztása (a termék tulajdonságai, paraméterei alapján; a felhasználás előnyei, sajátosságai - pl. biztonság, kényelem - alapján; a versenytársak termékeihez viszonyítva; az ár-érték viszony alapján), a versenyelőny formába öntése, eljuttatása a vevőhöz (a marketingmix alkalmazásával)

3. MARKETINGMIX (4P)

- a marketing eszközrendszere, a marketingstratégia akcióterve

- a vállalkozás ezeket az eszközöket használja a környezettel való kapcsolattartásban

a) Termékmarketing (termékpolitika)

  • termékmix – a vállalkozás által piacra vitt termékskálát jelenti (a termékkínálat szélessége)

Alapvető kérdések a kialakítása során:

- a termékválaszték szélességének meghatározása (kell-e a meglévő választékot szűkíteni, vagy bővíteni, termékvonalak leállításával vagy újabbak indításával)

- termékfejlesztések szükségessége (kell-e új termékeket kifejleszteni)

- kell-e speciális igényeket kielégítő termékeket tartani, vagy csak a hagyományos, illetve átlagos szükségletek kielégítésére kell koncentrálni

  • termékvonal – a hasonló funkciójú termékek egymást követő, továbbfejlesztett változatai (a termékkínálat mélysége)

Szerepe:

- lehetővé teszi a folyamatos megújulást, a fogyasztói érdeklődés fenntartását

- a megújuló termékváltozat az áremelés tágabb lehetőségét biztosítja a vállalkozásnak („újabb, jobb, tehát drágább”)

Döntések a termékvonalról:

- mikor melyik termékvonal meghosszabbítása indokolt

- milyen ütemben kell a termékvonal régebbi tagjait a piacról kivezetni (a termékéletciklus figyelembevételével)

- milyen arányokat kell kialakítani a termékvonalak között (ez átvezet a termékmix kialakításához)

  • termékéletciklus – egy termék életpályája (életgörbéje) – piaci szereplése (az árbevétel ill. a nyereség) az időben ábrázolva – négy szakaszra osztható:

- bevezetés – a termék kevéssé ismert, és kicsi a gyártási tapasztalat  előállítása általában még veszteséges; erős marketingtevékenység szükséges a megszerettetéshez, ill. a költséghatékony gyártási folyamat kidolgozása a termelés- és az innovációs menedzsment által (a termék sorsa ebben a szakaszban dől el)

- fejlődés – az eladási ütem növelése  nyereség; a termelési folyamat javítása; a piaci részesedés növelése

- érettség – a termék a piacon elfogadottá, megszokottá vált; jelentős termelékenységnövekedés már nem várható; a bevétel lassan nő, majd stagnál, végül csökkenni kezd – ezt az időt kell kihasználni az új termék piacra vitelére

- hanyatlás – a termék eladása, s ezzel a nyereség gyors ütemben csökken; a termék kivonása a piacról elkerülhetetlenné válik – ez csak addig késleltethető, míg a következő termék nincs megfelelő piaci helyzetben

  • egyéb eszközök

márkanév – megkülönböztető árujelzés, amely megjeleníti a terméket a piacon (név, szimbólum, forma, dallam, ill. ezek kombinációja) – segíti az áru kiválasztását az árutömegből, elárulja a termék eredetét, tanúskodik a minőségéről, jellemzőiről, biztosítja az újravásárlását (hétköznapi cikkeknél nem olyan hatásos) – frappánsnak, kellemes asszociációkat előidézőnek, könnyen megjegyezhetőnek és megkülönböztethetőnek kell lennie

eldöntendő kérdések:

- jogilag levédjük-e a márkanevet (a jogilag védett márkanév a védjegy – ®, TM, ©)

- a terméknek önálló márkaneve legyen, vagy a gyártó ill. a forgalmazó nevén fusson-e

- minden termékre külön márkanevet alkalmazzunk, vagy több termék (pl. egy termékcsalád) fusson egy márkanév alatt

design – ipari formatervezés, amely a versenytársak azonos funkciójú és műszaki színvonalú termékeit megkülönbözteti egymástól, figyelemfelkeltő és asszociációkeltő hatású – kialakításánál cél a funkció és az esztétikum összhangja

csomagolás – kialakításához ipari tervezői, reklámpszichológiai, technológiai és jogi ismeretekkel kell rendelkezni

- hagyományos funkciói: az áru tartóedénye; lehetővé teszi az azonosítását, a szállítását; védi a terméket a gyártósortól a fogyasztóig a külső hatásoktól (fontos minőségbiztosítási eszköz); a jogszabályoknak megfelelő vásárlói tájékoztatás hordozója (tartalom, mennyiség, összetétel, gyártó, származási hely, szavatossági idő, használat, szállítás, tárolás, ár)

- marketingfunkciói: információhordozás; figyelemfelhívás; különféle promóciós eszközök helyezhetők el rajta (reklámok, nyereményjátékok, ajándékok, stb.)

b) Ármarketing (árpolitika)

feladatköre:

  • az árpolitikai célok kialakítása (árstratégia)

- a profitmaximalizálást biztosító ár meghatározása – alapvető cél

- forgalomnövekedés, a piaci részesedés növelése – különösen a termék bevezetésekor a kereslet árrugalmasságának ismeretében, pl. alacsonyabb árral

- az árbevétel maximalizálása – különleges esetben, átmenetileg, pl. hitelfelvétel megalapozása

- a minőségi árképzés politikájának alkalmazása – kiemelkedően magas ár, melynek okai: a presztízs-hatás előidézése (a presztízsjószágok magas ára befolyásolja a fogyasztói ízlést, kívánatosabbá teszi a fogyasztó számára azt); a minőségi színvonal tartásának magas innovációs és termelési költségei; magas marketing-kommunikációs költségek

- az árstabilizáló árképzés politikájának alkalmazása – a változatlan árakkal (még ha ez rövid távon nem is termel megfelelő szintű nyereséget) a biztonságot sugallják a piac felé

- a túlélést biztosító árképzés politikájának alkalmazása – válsághelyzetben, rövid távon, nyereség nélküli árak

  • a termék piaci bevezető árának kialakítása

- behatoló árstratégia – az alacsony ár erejét használja ki a nagyobb piaci térnyerés érdekében, és csak később emeli az árat az átlagos piaci szintre

- lefölöző árstratégia – a termék újdonságát kihasználva magas árral indít, és csak később csökkenti az árat a piaci szintre – ez a stratégia már kezdetben nyereségessé teszi a terméket

- az árstratégia és promóciós mix kombinálása:

Lefölöző árstratégia

Magas promóció

- a legmagasabb kockázat

- a legnagyobb haszon lehetősége

- részletes ismereteket igényel a piacról

Behatoló árstratégia

Magas promóció

- gyors piaci térnyerés

- széles körben fogyasztott termék, nagyméretű felvevőpiac, és a versenytársak és a piac részletes ismerete esetén

Lefölöző árstratégia

Alacsony promóció

- viszonylag alacsony kockázat

- lassú, de nagy nyereség

 

 

Behatoló árstratégia

Alacsony promóció

- a legbiztonságosabb

- lassú bevezetés, alacsony profit

  • az árképzési módszer meghatározása – a már piacon lévő termékek folyamatos ármeghatározásának elvei

- költségbázisú árképzés – a termékre jutó összes közvetlen és közvetett költség összegzésével, s ennek egy meghatározott százalékát (a hasznot) hozzáadva alakul ki az ár; előnye: egyszerű; hátránya: a piaci viszonyokat nem veszi figyelembe, és elfogadja a termékre fordított költségeket, ezért nem ösztönöz a költségtakarékos termelésre

- keresletbázisú árképzés – az ár meghatározása a piaci kereslet sajátosságainak ismeretében, elsősorban a kereslet árrugalmasságának függvényében történik; ügyelni kell a költségek megtérülésére

a kereslet árrugalmassága: az árváltozás és a keresletváltozás közötti összefüggést adjuk meg számszerűen a segítségével – megmutatja, hogy hány százalékkal változik egy áru kereslete, ha ára egy százalékkal megváltozik – megkapjuk, ha keresletének százalékos változását osztjuk árának százalékos változásával (E = Q / P)

- fontos mutatószám, mert ugyanakkora mértékű árváltozás nem ugyanakkora jelentőségű a különböző javak esetében

- ha abszolút értéke nagyobb egynél, rugalmas keresletű jószágról beszélünk – ilyenkor az áremeléssel keresletcsökkenést, az árcsökkentéssel keresletnövekedést, és így bevételnövekedést érhetünk el

- rugalmatlan árrugalmasságú a kereslet, ha abszolút értéke kisebb, mint egy – ilyenkor az áremelés kisebb mértékű keresletcsökkenést idéz elő, így ezen az úton bevételnövekedés érhető el

- versenytársbázisú árképzés – a piacon kialakult ár elfogadása, a versenytársak árainak alapulvétele; előnye: egyszerű technika, nem generál árversenyt; hátránya: nem veszi figyelembe a termék sajátosságait

- többtényezős (ideális) árképzés – a fenti módszerek előnyeit egyesíti – a vállalkozás figyelembe veszi a termékre fordított költségeket, a piaci helyzetet, a hasonló termékek árát és a terméktől elvárt profitot; hátránya: e tényezők egymáshoz viszonyított arányának meghatározása komplikált

  • a versenytársak árképzési módszereinek elemzése – az információknak arra is ki kell terjedniük, hogy miként reagálnak a versenytársak az esetleges árváltozásra – ha árat emelnek, ez, azaz az általános áremelkedés (infláció) egy bizonyos mértékig előnyös a vállalkozás számára, mert az infláció leple alatt könnyebb árat emelni, mint stabil árszínvonal esetén

c) Értékesítési hely (disztribúciós politika) - az árunak a fogyasztóhoz való eljuttatásával foglalkozik (Marketingcsatorna: az út, amelyen át a termék eljut a fogyasztóhoz)

tevékenységek:

  • a termék értékesítési útjának, láncának megtervezése, a közvetítők kijelölése (a disztribúciós rendszer kialakítása)

- saját telephelyen, üzletben (márkaboltban) történő értékesítés (nullaszintű marketingcsatorna)

- közvetítők igénybevétele (egy- vagy többszintű marketingcsatorna – attól függően hány viszonteladó ékelődik a termelő és a fogyasztó közé)

- közös értékesítés más vállalkozással – pl. üzletház (plaza, center)

  • az értékesítési hely (üzlettér) kiépítése

szempontjai: alapvetően a termék, szolgáltatás jellege; az igénybevétel módja; a piaci környezet határozza meg

- területi elhelyezkedés, megközelíthetőség

- figyelemfelhívás

- üzletméret

- külső megjelenés, belső elrendezés

- kiszolgálási rend

- termékválaszték

- a termékek kiszerelési szintje

- tisztaságfenntartás

  • az értékesítési hely termékkel való ellátásának megszervezése (a logisztikával szoros kapcsolatban)

d) Marketingkommunikáció (kommunikációs politika, promóciós mix) - azokat az eszközöket jelenti, amelyekkel a vállalkozás közvetlenül hatni akar a fogyasztókra

típusai:

- húzó („pull”) stratégia – a fogyasztót ráveszik, hogy keresse a terméket, eszköze a reklám és a közönségkapcsolatok

- toló („push”) stratégia – a fogyasztó nem keresi a terméket, hanem az értékesítés helyén győzik meg a megvásárlásáról, eszköze az eladásösztönzés és a személyes eladás

eszközei:

  • reklám - üzenet, melynek célja a fogyasztó tájékoztatása (közli az áru létét és értékét), figyelemfelkeltése és meggyőzése

típusai:

- tárgya szerint:

- termékreklám – egy konkrét terméket reklámoz (pl. a MIZO-tejet)

- termékcsalád-reklám – termékcsoportot reklámoz egy konkrét márka említés nélkül (pl. „fogyasszon több zöldséget!”)

- általános reklám – átfogó termékcsoportot reklámoz (pl. „vásároljon hazai terméket!”)

- cégreklám – egy vállalkozást reklámoz (ez ritka, mert a vállalkozást jellemzően nem reklám útján, hanem a közönségkapcsolatok útján népszerűsítik)

- reklámhordozó szerint: rádió, televízió, újság, hirdetőoszlop, posta, telefon, Internet stb.

- reklámeszközök szerint: hangjáték, reklámfilm, levél, plakát, szórólap, telefonüzenet stb.

  • eladásösztönzés (sales promotion - SP) - minden olyan juttatás, előny, amelyet a vevő a termék megvásárlásakor kiegészítésül kap, ezért vásárlásra ösztönöz

változatai:

- nyereményjátékok

- ajándéktárgy a termékhez

- árkedvezményt nyújtó szelvények (kuponok)

- törzsvásárlói jutalmak

- nagyobb tételben vásárlóknak árengedmény

- fizetési kedvezmények, részletakciók, hitelek

- ingyenes házhozszállítás

- ingyenes parkolási lehetőség (csak a vásárlóknak, számla felmutatása ellenében) stb.

  • közönségkapcsolatok (Public Relation - PR) - célja a vállalkozás és környezete közötti jó kommunikáció a megismertetés, az általánosan kedvező megítélés, a rokonszenv, a bizalom érdekében, hogy pozitív kép alakuljon ki a cégről mindazokban, akik véleménye közvetve vagy közvetlenül befolyásolhatja a vállalat helyzetét

részei:

- külső PR – a külső, társadalmi környezettel való kapcsolat, kommunikáció

eszközei:

- sajtótájékoztatók, nyilatkozatok

- a vállalkozás üzleti tervének közzététele, kiadványok

- társadalmi események szponzorálása (tudomány, sport, kultúra stb.), jótékony célú kiadások

- fogadások, rendezvények tartása

- vállalati image-építés (arculattervezés) – a vállalat vonzó jellemvonásokkal való felruházása, a pozitív tulajdonságok kiemelésével (pl. környezetbarátság, állatkísérletek tilalma)

- egyedi vállalati arculat (vállalati embléma, jelmondat, egységes termékstílusjegyek, egységes csomagolás)

- belső PR – a belső kommunikáció, a belső érintettekkel, dolgozókkal való kapcsolat

eszközei:

- vállalati újság

- tájékoztatók

- képzés és oktatás

- üzleti utak szervezése

- rendezvények

- jó közérzet, megfelelő légkör

  • személyes eladás – közvetlen személyes kapcsolat, kétirányú kommunikáció az eladó és a vevő között a vásárlási döntés elősegítésére – pl. termelőberendezések eladása (ahol az egyéb marketing-kommunikációs eszközök nem hatékonyak), szolgáltatások – kiemelkedően fontos az eladó (ügynök, értékesítési megbízott) személye


© Minden jog fenntartva.