Információs rendszerek

Melyek az adatfolyam-modellezés előnyei?

Kiforrott technika; Viszonylag könnyen elsajátítható; Alkalmazása egyszerű; Az általa ábrázolt összefüggések gyorsan megérthetőek; A fejlesztés dokumentálásaát megfelelően támogatja;

 

Milyen speciális lehetőségei vannak a logikai adatmodellezésnek?

Az egyik fontos szabály a technika alkalmazása során, hogy az n:m típusú kapcsolatokat fel kell oldani. További szabály, hogy az 1:1 fokú kapcsolatokat lehetőség szerint meg kell szüntetni. Ha nem szüntethető meg ez a kapcsolat, az ilyen jellegű problémák megoldására ajánlja az SSADM módszertan az entitás aspektus használatát. További speciális lehetőség az entitás főtípus-altípus használata, kialakításának feltételei: a főentitás konkrét egyed-előfordulás azonosítója (kulcsa) és a hozzá kapcsolódó alentitás konkrét egyed-előfordulás azonosítója (kulcsa) közös; az alentitások diszjunktak; az alentitások példányai lefedik a főentitás példányait.

 

Melyek a relációs adatelemzés technikájának a végrehajtási lépései?

Első lépés a funkcióhoz tartozó attribútumok felírása a nem normalizált oszlopba (az ismétlődések szintjei feljegyezhetőek). Az attribútumoknak a nem normalizált oszlopba történő felírását követően – a normalizálás lépéseinek megfelelően – kell tölteni az első, második és a harmadik normálforma oszlopait. Végül az eredmény oszlopba kell beírni a relációk neveit és a nekik megfeleltetett attribútumokat. A relációs adatelemzés eredményeit rész-adatmodellekké kell alakítani. Ezeket a rész-adatmodelleket össze kell vetni a logikai adatmodell megfelelő részeivel. Ha az összevetés során ellentmondást tapasztalunk, akkor annak az okát meg kell állapítani, és gondoskodni kell az ellentmondás megszűntetéséről.

 

A rendszerek részei:

I. Elemek:

A rendszer legkisebb egysége/-i/, amelyek saját adottságaik és az adott rendszer(-ek) célrendszerének megvalósítása érdekében fejtik ki hatásukat, mind addig, amíg annak feltételei fennállnak. (pl. egy csavar egy gépben, egy dolgozó a szervezetben, stb.)

II. Alrendszerek:

A rendszer részének meghatározó részeit, egységeit alkotják. A rendszer/-ek/ létezését, működését bármelyik alrendszer meghibásodása, hiánya megszüntetheti. Az alrendszerek között mindig szoros (hierarchikus) kapcsolat áll fenn. (Pl. egy autóban a motor, erőátvitel, futómű, az emberekben az idegrendszer, a vérrendszer, az emésztő rendszer)

III. Részrendszerek:

Az adott rendszer meghatározott egészének, vagy valamely alrendszerének olyan elemcsoportja(-i), amely(-ek) az egész rendszer működéséhez nem feltétlenül szükséges(-ek), de annak meghatározó, jellemző tulajdonságát biztosítják. Hiányuk a rendszer egészét, annak paramétereit módosítja, működését korlátozza, de a rendszer létét, annak működését nem szünteti meg.

IV. A struktúra

Egy adott rendszer adott alatt, annak pillanatbeli állapotát értjük, vagyis ismerjük határait, szerkezetét, működési törvényeit, vagy annak mechanizmusát. A struktúra az elsődleges képességek hordozója. Ebből következik, hogy a rendszerek tervezése szervezése során a beavatkozásokat, változtatásokat a struktúrák ismeretén, megváltoztatásán keresztül végezhetjük.

Két kategóriáját különböztethetjük meg:

a.) A taxonómiai struktúrát, ami az alá-, és fölérendeltséget ill. mellérendeltséget, vagyis az osztályozás alapját biztosítja.

b.) A viszony vagy sorrendi struktúrát, amely lehet statikus vagy dinamikus.

V. Környezet

Azon elemek összessége, amelyek nem tartoznak a rendszerbe, de a rendszer működését befolyásolják. Megkülönböztetünk közvetlen és tágabb környezetet.

VI. Zavaró jel

Minden rendszer esetében önmagából vagy környezetéből olyan hatások érik, amelyekre az nincs felkészülve, annak működését megakadályozzák vagy korlátozzák. Ezeket konfliktustényezőknek nevezzük.

Mi a projekt?

A project nem más, mint a fejlesztési vagy a létrehozási feladathalmaz ütemezési, finanszírozási és a létrehozásban résztvevő szervek tevékenységének az összehangolása érdekében alkalmazott tervezési, irányítási, ellenőrzési feladat.

Milyen szempontok figyelembevételével dönt saját fejlesztés vagy kész szoftver vásárlása között?

Saját fejlesztés előnye: testreszabott, megfelelő dokumentáció esetén hatékonyab. Hátránya: költség és időigényes. A vásárolt szoftvernél meg kell vizsgálni, hogy mennyire fedi le az igényeket ami általában különböző mértékű, de gyorsan beszerezhető, viszonylag olcsó. A testreszabás és alkalmazás azonban nagyobb költségigényt jelent, mint az előző esetben.

Ismertesse a saját fejlesztés előnyeit és hátrányait a többi beszerzési módhoz képest?

Az egyedi igényeket teljes körűen kielégíti, Könnyebb a bevezetés és az oktatás, A munka jogilag is számon kérhető. Látszólag a legolcsóbb, mert embereinket elvonja eddigi feladataitól. Testreszabott program születik. Megoldott a garancia.

kitűzni, Ergonómiailag megfelelő munkahelyeket kell teremteni

Mikor vásároljunk, mikor fejlesszünk saját szoftvert?

Vásároljunk, ha -kipróbált, megbízható szoftverre van szükségünk, -nincsenek egyedi igényeink, -korlátozottak a pénzügyi lehetőségeink. Fejlesszünk, ha: -egyedi igényeink vannak, -professzionális szoftverre van szükségünk, -a későbbiekben módosítani akarjuk a rendszert, -nincs más lehetőségünk (pl. saját fejlesztésű műszerhez kell szoftvert fejleszteni).

Vásárolt szoftverek jellemzői: nem testre szabott, nem optimális, közepes, módosítás nehezen lehetséges, támogatás és garancia.

Megrendelt fejlesztés jellemezői: testre szabott, professzionális, ár előre rögzített, módosítás lehetséges, a munka jogilag is számon kérhető.

A saját fejlesztés jellemzői: testre szabott, nem professzionális, ár meghatározatlan, módosítás lehetséges, a munka jogilag számon kérhető.

 


© Minden jog fenntartva.